Rémdrága hónapok várnak a magyar kutyásokra: nincs mese, ezt kell kifizetni 2025-ben

Magyarország a nagyvilágban és Európában egyaránt kutyás országnak számít, nálunk regisztrálták (2024-es, becsült adat) a legtöbb kutyás háztartást, ahol a háztartások 50 százalékában van kutya. A legtöbben, a megkérdezettek 33,4 százaléka egy kutyát tart, a háromnál többel rendelkező gazdák száma csupán 1 százalék – így szól az Állatorvostudományi Egyetem kutatása. Szintén csak becsülhető a törzskönyvezett kutyák aránya, ezt a szakemberek a teljes állatállomány mintegy 15-18 százalékára saccolják.

Az ebek számának tekintetében a második helyen Lengyelország áll, ahol a háztartások 49 százaléka legalább egy kutyával rendelkezik. Kutyások még a románok (45 százalék), a csehek (42 százalék), minden más ország már jelentősen ezen számok alatt van. Nem különösebb meglepetés, hogy Törökországban ez az adat 5 százalék, Görögországban 18 százalék, Spanyolország 27 százalék, Olaszország 28 százalék – aki nyaralt már ezekben a Földközi-tengeri országokban, láthatta, jellemzően macskások, ráadásul a cicáknak elég sok meg is van engedve. A kedvtelésből tartott kutyák száma Európában 106 millióra becsült.

A „kutyaszaporítás” nem felelős kutyatenyésztés

A Pénzcentrum szeretett volna pontos adatokat kapni a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetségétől (MEOESZ) a magyarországi aktív kennelek, a tenyésztők, a tenyészkanok, tenyészszukák számáról, arról, hogy milyen fajtájú magyar kutyák kerülnek exportra, és mekkora nagyságrendben? Továbbá, arra is szerettünk volna választ nyerni, hogy Magyarországon milyen volumenű, méretű iparágról beszélünk és milyen gazdasági problémákkal, gondokkal kell megküzdeniük a hazai tenyésztőknek? Ám a MEOESZ háromszori megkeresésünkre sem reagált, semmilyen formában.

A Pénzcentrum megkeresésére az egyik legismertebb hazai gazdi coach, kutyaoktató elmondta: Magyarország – akár tetszik, akár nem – „kutyaszaporító nagyhatalom”. Ez azt jelenti, hogy nagyon sokan abban látnak gyors pénzt és meggazdagodási lehetőséget, hogy „kutyagyárat üzemeltetnek”. Szabó Veronika szerint szaporító az, akivel például a médiában találkozhatunk, akinek a rossz körülmények között tartott kutyáit elkobozzák, telepét felszámolják. És aki tőle vesz kutyát, talán még tudja is. De azonnal kell a „fajtatiszta” kiskutya, származási lap (papír) nélkül.

Szaporítónak nevezzük azt is, aki bár rendelkezik hivatalos kennel névvel, tehát tenyésztőként hivatkozhat magára, ugyanakkor a csillogó külső és remek marketing mögött egy „kutyagyár” húzódik meg. Nem lehet követni, hogy pontosan hány kutyája van, hány alom születik nála és az év bármely időszakában tud kiskutyával szolgálni, vagy növendékkel is, amely gazdikereső. Őt hívjuk a köznyelvben papíros szaporítónak. Végül, de nem utolsó sorban, akikre nem is gondolnánk a hétköznapokban – de ugyanúgy szaporító –, akinek van egy szuka és kan kutyája, ám nem léteznek származási lapok, a kutyák csak fajtajellegűek. Az első alom kutyáin sikeresen túladtak, olcsón, különböző értékesítő oldalakon. Ebből az egy alomból aztán rákaptak az „ízére”, azaz rájöttek, milyen jó kiegészítés, ezért alig várják a szuka következő tüzelését.

Mindegyik szaporítóra igaz, hogy a manapság népszerűbbnek számító fajtákból beszereznek egy kant és egy szukát, majd származási lap, szaktudás, jó gazda gondossága, felelősség, egészségügyi szűrések, genetikai ismeretek, korai szocializáció nélkül adják el a kölyköket. Számla és szerződés hiányában, állítva, hogy a származási lap drága (a valóságban ez 7500 forint), parkolókban, csomagtartóban cserél gazdák az ártatlan apróság, amelynél nem kizárható a későbbiek során előforduló egészségügyi probléma, a szocializáció hiányából fakadó viselkedés- és/vagy idegrendszeri probléma. Olcsó húsnak híg a leve és ez ebben az esetben kifejezetten igaz – mutatott rá Szabó Veronika.

Nagyon költséges is lehet a kutyatartás

Ma Magyarországon divatos, népszerű fajtának minősül – nem sorrendben – a francia bulldog, a tacskó, a border collie, a magyar vizsla, a mudi, a retrieverek és ezek keverékei (például labradoodle), az uszkár és ezek keverékei (például cavapoo, maltipoo, cockapoo, pomapoo), a belga juhász (közülük is legnépszerűbb a malinois), valamint még mindig elterjedtek bizonyos körökben a bulltípusú fajták. Ezen fajták kölyökkutyái hivatalos, hozzáértő és ismertnek/elismertnek mondott tenyésztőtől vásárolva – ahol várólistára kerülve akár 1-2 évet is várhatunk egy kutyára – 500 ezer forint és 2 millió forint között mozognak. Az árat jellemzően befolyásoló tényező az alomnál a kan és a szuka kiállítási eredményei, ha munkakutya, akkor a versenyeredményei, valamint az, hogy mennyire különleges kiskutyát szeretnénk méretben, szőrszínben, szőrminőségben, szemszínben.

Például, a francia bulldognál a hosszabb szőrű, mini méretű verziókért mélyebben kell zsebbe nyúlni (de meg kell jegyezni, hogy ezek többsége az FCI, azaz a Nemzetközi Kynológiai Szövetség által el nem fogadott „variációk”). Több fajtánál – például a tacskóknál vagy a border colliek-nál – növelheti az árat a népszerűnek számító, úgynevezett merle, vagy harlequin szín, illetve a heterokrómia (kétszínű szeműség). Ha „csupán” egészséges kiskutyát szeretnénk stabil idegrendszerű, egészséges felmenőktől, nem tenyésztés vagy munka célra, akkor olcsóbban, fél áron vagy negyed annyiért – 200-500 ezer forint közötti összegért – is hozzájuthatunk kölyökhöz.

Külföldön ennél jóval magasabb vételárral számoljunk, ha kölyköt szeretnénk vásárolni. Ráadásul előfordulhat, hogy évekig levelezünk a tenyésztővel, aki tudni szeretné, hová és kinek ad kiskutyát, és ha nem tart minket megfelelőnek, visszautasít minket. Sok esetben ő választ nekünk, életmódunknak, életkörülményeinknek, habitusunknak és személyiségünknek megfelelőt egyedet. (Ez utóbbiak egyébként magyar tenyésztőknél is gyakoriak.) Mindezt hozzávetőleg 3000-5000 euró körüli összegért.

Ehhez képest „olcsóbbnak számítanak” azok a kutyafajták, amelyek jelenleg nem olyan felkapottak, nem jönnek szembe minden sarkon, de jelentős egyedszám és több kennel is van belőlük az országban. Azok a fajták, amelyekből Magyarországon legfeljebb kutyakiállításokon vagy tenyész szemléken találkozni egy-egy példánnyal, valamint tenyésztője sincs (még) vagy csak néhány van, különlegesnek, ritkának számít. Ilyen például a boerboel, az orosz toy terrier, a flandriai bouvier, a hokkaido vagy az auvergne-i vizsla. Mivel kevés van belőlük, ezért az áruk is magas, arcpirítóan nagy összeg is lehet.

Érdemes a divatos, rendkívül felkapott, úgynevezett dizájner hibrideket is megemlíteni – mondta a Pénzcentrumnak a gazdi coach. Az FCI (Nemzetközi Kynológiai Szövetség) semmilyen dizájner hibridet (például labradoodle , maltipoo, cavapoo) és ezek egyik keverékét sem ismeri el hivatalos fajtaként, azaz fajtatiszta kutyának emiatt nem hívhatjuk egyiket sem. Tenyésztőnek, vagy kennelnek hívni ilyen keverék „kutyagyárat”, szintén „erős túlzás”. (Ezek a kutyák szimpla keverékek, kiszámíthatatlan egészségügyi- és genetikai háttérrel, ráadásul fenotípusuk és viselkedésük is számos eltérést mutat egymástól, attól függően, két fajtatiszta keverékéről (F1) vagy két keverék utódairól (F2) beszélünk.) Ezeknek a keverékeknek az árai jellemzően 250-800 ezer forint körül mozognak, de ismert olyan mix is, mint például a pomapoo, amelynek ára egymillió forint.

Árak 1.: oltások, szűrések, fogproblémák, élősködők, ivartalanítás

A kutyatartás „drága hobbi”, éppen ezért nem lenne kötelező mindenkinek. Attól még, hogy tulajdonképpen bárki tarthat kutyát, nem kötelező bárkinek tartania kutyát. Ezt el kell fogadni. A kutyatartás éppen ezért nem arról szól, hol tudok spórolni, hiszen ez – akár tudomásul veszi az állattartó, akár nem – rendkívül költséges. Kutyavásárlás, vagy örökbefogadás előtt nem ártana tehát kiszámolni, mivel jár a tartása havi, valamint éves szinten.

Ami az egészségügyi ellátást illeti. Az új családtagnak – amennyiben kölyökként érkezik – fél éves koráig 5-6 oltást (parvo, kombinált, veszettség) kell kapnia, valamint jogszabályi előírás a transzponder (mikrochip) is. Egy oltás, illetve a mikrochip ára rendelőtől függően 5-20 ezer forint. Felnőtt kutyát évente kell veszettség ellen oltatni, ez törvényi kötelezettsége az állattartónak. (Ezen kívül erősen ajánlott a kombinált oltás éves ismétlése, de oltathatjuk a kutyát például kennelköhögés vagy Lyme kór ellen is.)

Ezen felül negyedévente belső élősködők ellen, havonta pedig külső élősködők ellen célszerű megvédeni a kutyát. Előbbi a kutya súlyától függően pár ezer forint, míg utóbbi 5-10 ezer forint körül mozog. (Ha ezen spórolunk a kutya, vagy akár a saját egészségünket is veszélyeztethetjük.) A felelős állattartó évente egy teljes vérképpel és egy szívféreg szűréssel is számol, mindkettő nagyjából 10 ezer és 30 ezer forint körüli kiadás. A kutya egy-másfél éves kora körül ajánlott elvégezni az ivartalanítást, ami egyszeri kiadás, rendelőtől függően pedig úgy 50-150 ezer forint közötti tétel.

Ezek a tervezhető kiadások - emelte ki Szabó Veronika. Természetesen nem árt felkészülni a balesetekre, azaz a nem tervezhető kiadásokra is. Bármikor megtörténhet a baj, legyen az például egy bélgyulladás, fogprobléma, toklász vagy kutyatámadásból fakadó sérülés. Ezek kezelése néhány ezer forinttól akár fél millió forintig is terjedhet. (Ezen pénzügyi terhek enyhítésére megoldást jelenthet egy kisállat biztosítás, ami havonta pár ezer forint kiadás, de baleset esetén komoly anyagi támogatást nyújthat.)

Árak 2.: táplálék, fekhely, játék, trimmelés, kutyakozmetika

A kutya egészségének megőrzésében természetesen a táplálása is jelentős szerepet játszik. Többféle táplálási mód létezik és minden állattartó arra esküszik, amivel ő etet. Mindenesetre egy kutya havi ellátása korciklusától, testsúlyától/méretétől, fajtájától függően havonta 30-80 ezer forint közötti kiadást is jelenthet. Ezen azonban nem szabad úgy spórolni, hogy helyette konyhai hulladékkal, vagy olyan, alacsony kategóriás, olcsó kutyaeledellel etetünk, ami nem tartalmazza egy egészséges kutya számára megfelelő mennyiségű és arányú tápanyagokat. Ez előbb-utóbb a kutya egészségének romlásához vezethet, így pedig a táplálékon megspórolt pénz akár sokszorosát is az állatorvosnál hagyhatjuk.

Ha táplálék kiegészítőket is beszerzünk, arra érdemes további 5-15 ezer forinttal számolni havi szinten. Ha ezen spórolnánk, akkor ne a legnépszerűbbet – ami lehet, hogy drágább –, hanem azt válasszuk, amit a kutya problémájára ajánl az állatorvos. Felszerelésen lehet még spórolni, hiszen nem feltétlenül kell minden évszaknak megfelelő, strasszköves, feliratos, egyedi mintás stb. szettre beruházni, azaz pontosan elég egy jó minőségű, biztonságos nyakörv, vagy hám és egy póráz (bár a minőség általában drága). Az autóval való közlekedéshez egy biztonsági öv szükséges, a közösségi közlekedésben való részvételhez szájkosár. Ezekre úgy, a kutya méretétől függően 10-30 ezer forint körül számoljunk. (A szállítóbox a kutya méretétől függően több százezer forintba is kerülhet.)

A kutyatartás során hosszú távú beruházás egy fekhely és/vagy egy szobakennel. Ezekre úgy 30- 50 ezer forint körül számoljunk. Kivéve, ha nem szeretnénk a fekhely színét, mintázatát lakásunk enteriőréhez választani, ekkor ugyanis több százezer forinttal is kalkulálhatunk. Amin lehet spórolni, az a jutalomfalat, kutyajátékok, kutyaruhák, különböző környezetgazdagító eszközök, mint például logikai- vagy szimatolós játékok. Ezek közül, némi leleményességgel otthon fillérekből is elkészíthetjük bármelyiket.

A kutya kültakarójának ápolása fajtától és szőrtípustól függően alkalmanként néhány ezer forinttól akár 20-35 ezer forintig terjedhet. Azt is a szőrtípus határozza meg, hogy havi, vagy 2-3 havi rendszerességűek ezek a kozmetikai látogatások. Például, egy speciális ápolást (trimmelés) igénylő szőrtípusú fajta esetén inkább számoljunk a rendszeres, havi kozmetikai látogatással. A kozmetikai látogatáson spórolhatunk valamennyit, ha otthon oldjuk meg. (Ehhez persze magunkat is képezni kell, illetve nem árt beszerezni a speciális felszerelést. Ez szintén nem olcsó.)

A kutya alapszükségleteinek kielégítése mellett gondoljunk arra is, hogy családtagként életünk részévé válik, azaz fel kell készítenünk őt a mindennapi életünk kihívásaira, a kutyabarát iroda ingereire, a városi közlekedésre, valamint figyelembe kell vennünk a fizikai és mentális igényeit is, azaz a tanítására, nevelésére, illetve fárasztására is hangsúlyt kell fordítanunk.

Kutyatartással kapcsolatos kiadásként fontos megemlíteni az ebrendészeti hozzájárulást is, amelynek megállapítása a helyi önkormányzat jogköre. Egész iparág épült manapság a kutyatartókra – a kutyasörtől a baseball sapkán át, a csokornyakkendőig bármit be lehet szerezni kis kedvencnek. A kutyatorta azonban sokkal inkább az állattartó igénye, mint a kutyáé. Ha a kutya elmondhatná, mire van szüksége, biztosan nem a kutya adventi naptárra voksolna (bár tény, abban 24 darab jutalomfalat van). Sokkal jobban örülne annak, ha a gazdájával tölthetne minőségi időt és le tudná vezetni az energiáit. Ezekre manapság már számos tanfolyam, képzés, kutyás sport áll rendelkezésre, amelyek elvégzéséhez – jó, ha tudjuk – szintén mélyen a zsebünkbe kell nyúlni.

Árak 3.: Állatkórház és kutyapanzió

Az állatkórházi ellátás minőségi táplálással, legnagyobb odafigyeléssel sem kerülhető el minden esetben. Baleset esetén néhány ezer forinttól akár több százezer forintig terjedhet az orvosi ellátás költsége, nem beszélve arról, hogy rendelési időn kívül jelentős ügyeleti alapdíjjal is számolnunk kell. Ez önmagában 35-50 ezer forintig terjedő összeget is jelenthet. De például egy tervezett összetett fogászati műtét – fog eltávolítása altatásban – rendelőtől függően 150-500 ezer forint körül mozog.

A kutyapanzió nem „életmentő” szolgáltatás, inkább opcionális, azaz a tulajdonos eldöntheti, hogy igénybe veszi-e vagy sem. Mindenesetre, ha valaki néhány napra vagy akár hosszabb időre elutazik, dönthet úgy, hogy kutyapanzióba adja kedvencét. Nem árt azonban, ha tudja, kedvence „nyaralása” akár napi 6-12 ezer forintba is kerülhet.

A jó tenyésztő ismérvei és az örökbefogadás előnyei

Szabó Veronika szerint az igazi tenyésztő a jó gazda gondosságával, felelősséggel, szakmai ismeretekkel, genetikai- és egészségügyi alapismeretekkel rendelkezik, aki a kölyköket „szinte sajátjaiként” neveli, szocializálja, fejleszti, gondoskodik a vemhesült szuka megfelelő ellátásáról, illetve odafigyel az ellést követően is az anyakutya és a kölykök igényeire, higiéniai háttérre. Megkezdi az oltási protokollt, a féreghajtást, koruknak és fejlettségüknek megfelelő ellátásról gondoskodik, majd a jogszabályban meghatározott életkorban, vagy annál később választja el a kölyköt az anyjától.

Számlát ad és írásbeli szerződést biztosít, kapcsolattartást kér. A szülőket, vagy az anyakutyát személyesen is meg lehet ismerni, nem „csomagtartóból” adja át a kiskutyát. Hozzá mindig lehet fordulni, bármilyen kérdése lenne a vevőnek. Az ilyen eladótól vásárolt kölyökkutya nagyobb eséllyel jelent alacsonyabb egészségügyi kockázatot, valamint stabil idegrendszert, szocializációs alapok meglétét. Tehát nem egy rettegő, félelmi agressziót mutató, hangoktól megrémülő, bizalmatlan kölyökkutyát fogadunk a családunkba.

Az örökbefogadással két életet mentünk meg egyszerre. Azt, akit befogadunk a családunkba és azt, akinek helyet biztosítunk azáltal, hogy megürült egy hely az adott alapítványnál, vagy menhelyen. Tévhit, hogy a menhelyen csak ideggyenge, beteges, problémás, szocializálatlan, rehabilitációra szoruló, viselkedésproblémás kutyák vannak. Közöttük is rengeteg egészséges, problémamentes, jól szocializált, stabil idegrendszerű keverék vagy fajtajellegű kutya. Ha úgy döntünk, hogy örökbe fogadunk, természetesen az sem jelent minden esetben „ingyen kutyát” – húzta alá végezetül a szakember.