Beindult a karácsonyi bírság-nagyüzem: 300 ezerre büntethetik, aki erre nem figyel az ünnepek alatt

Rengeteg ajándék fog gazdát cserélni a napokban, és bizony amellett sem szabad elmenni, hogy karácsonykor rengeteg szemét keletkezik a háztartásokban - csomagolóanyagok, ajándékszatyrok, zacskók. Ezekkel valamit kezdeni kell, akinek pedig van valamilyen fatüzelésű fűtőberendezése, annak kecsegtető lehet ott megszabadulni a sok papírtól, csomagolástól, de ez, mint kiderült korántsem jó ötlet, sőt, büntetés is járhat érte!

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a Pénzcentrum kérdésére kifejtette: nem rendelkeznek pontos információkkal arról, hogy hány alkalommal vezetett lakástűzhöz a hulladékkal fűtés. Az viszont tény, hogy a szemét elégetése hozzájárul a korom és kátrány a kéményben történő lerakódásához, így növeli a kéménytüzek kialakulásának veszélyét.

EZ IS ÉRDEKELHET

20 millió forintba is kerülhet a szilveszteri petárdázás: nem árt figyelni, ezt még mindig nagyon sok magyar nem tudja

A biztosítók tapasztalatai szerint a karácsonyi és téli időszak minden évben együtt jár a kockázatok látványos átrendeződésével.

Tavaly 6583 lakóépületben keletkezett tűz, 778, vagyis a lakástüzek 12 százaléka a kéményben keletkezett. Idén november végéig 5863 lakóépület gyulladt ki, 745 esetben, az esetek 12,7 százalékában a kéményben keletkezett tűz.

Az OKF is leszögezte:

ne a kazánban elégetve szabaduljunk meg a karácsonykor keletkező szeméttől: csomagolópapíroktól, hungarocell daraboktól!

Amellett, hogy ezek mérgező gázokat bocsátanak ki, amelyek lerakódnak az ember ruházatán, a bőrön, a tüdőben, komoly megbetegedésekhez vezethetnek. A légkörbe jutva nemcsak a saját magunk és családunk, hanem az egész lakókörnyezetünket veszélyeztetjük, sőt még a kazánt, kályhát, kandallót és a kéményt is tönkretesszük vele.

És a kiszolgált karácsonyfa sem a kazánba való! A karácsonyfának szánt fenyőket november közepén vágták ki. A fenyő vízkeresztre a fűtött lakásban ahhoz már eléggé kiszáradt, hogy egy csillagszórótól, gyertyától vagy régi fényfüzértől meggyulladjon és lakástüzet okozzon, de ahhoz még nem elég száraz, hogy megfelelő tüzelő legyen belőle.

Tüzelőnek majd felaprítva és teljesen kiszárítva, a legkorábban a 2026 évi fűtési szezonban lehet alkalmas.

Magyarországon az érvényes jogszabályok szerint a hulladékégetés jogsértő tevékenység, 300 000 forintig terjedő bírsággal sújtható, sőt adott esetben bűncselekménynek is minősülhet.

Brutál tüzet okozhat, ha szeméttel fűtünk

Fával fűtés esetén a legoptimálisabb két éven keresztül fedett, jól szellőző helyen szárított fát használni. A jó tűzifának húsz százalék alatti a nedvességtartalma, de a legjobb, ha ez az érték tíz és tizenöt százalék között van. A frissen kivágott fa nedvességtartalma negyven-ötven százalék. Ha nedves fával gyújtunk be, a víz elpárologtatása nyeli el az energiát, a tűz alacsonyabb hőfokon ég, több korom, kátrány és vízgőz szabadul fel. Ez a vízgőz, kátrány és korom lerakódik a kéményben, leszűkíti a kémény belső átmérőjét, gátolja a füstgáz távozását

- magyarázták. A kémény belső falára lerakódott egyre vastagodó korom és kátrányréteg előbb-utóbb meggyullad. A kémény leszűkült belső átmérője miatt romlik annak huzathatása is, ami az égéstermék visszaáramlásához, így szén-monoxid kialakulásához is vezethet.

Nem érdemes tehát nedves, vagy kezelt (festett, lakkozott, rétegelt) fával fűteni. Ezek nemcsak több lerakódást képeznek a kéményben, hanem még a fűtőértékük is rosszabb, ráadásul a környezetet is szennyezik.

A legrosszabb megoldás szeméttel, olajos rongyokkal, műanyaggal, gumiabroncsokkal, színes papírral fűteni. Két hét szeméttel fűtés során annyi korom és kátrány rakódik le a kéményben, mint fél év száraz fával fűtés alatt

- szögezték le. Elmondták, ha azt tapasztaljuk, hogy a szomszéd kéményéből sűrű, fekete füst áramlik, és gyanítható, hogy hulladékkal fűt, első lépésként érdemes személyesen megbeszélni a problémát. Ha ez nem jár sikerrel, bejelentést lehet tenni az illetékes kormányhivatal járási hivatalában.

Veszélyes trend terjed

A katasztrófavédelem arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben fokozott médiaérdeklődés övezett egy esetet, amelynél azért kellett egy cserépkályhát teljesen átépíteni, mert a tulajdonos dióhéjjal is fűtött.

A dióhéj hirtelen fejleszt nagy mennyiségű hőt, az égéstérben és az égéstermék-elvezetőben kialakuló extrém hőterhelés miatt a kályha és a kémény is súlyosan károsodhat. Az sem mindegy, hogy az egyes fűtőeszközökbe milyen módon rakunk tüzet. Gyakori hiba, hogy az emberek a kandallóba úgy gyújtanak be, mintha tábortüzet raknának és a fahasábokat gúlaként helyezik egymásra

- húzták alá.

Címlapkép: Máthé Zoltán, MTI/MTVA