900 ezres ház, négymilliárdos kastély: ezek voltak 2025 ingatlanlegjei, döbbenetes adatok jöttek

A tavalyi ingatlanpiac egyik legnagyobb értékű üzlete Budapesten született: egy 900 négyzetméteres, Széchenyi-hegyi luxusvillát 1,7 milliárd forintért adtak el, mindössze két hónap hirdetési idő után. A kilencszobás, 200 négyzetméteres wellnessrészleggel és nyolcautós garázzsal felszerelt ingatlan jól szemlélteti, hogy a luxusszegmens továbbra is aktív maradt.

Persze a 2026-os évben is bőven akadnak exkluzív ajánlatok. Jelenleg egy 60 ezer négyzetméteres birtokhoz tartozó, 3000 négyzetméternél nagyobb, 15 szobás acsai kastély vezeti az eladási listát 4,62 milliárd forintos irányárral.

Az árspektrum másik végén a millió forint alatti ingatlanok álltak. Csanádpalotán januárban 900 ezer forintért kelt el egy felújítandó ház, amelynek értékesítését feltehetően segítette a román határ, valamint a Szeged–Arad autópálya közelsége. Románia schengeni csatlakozása érezhetően élénkítette a határ menti, kedvező árú ingatlanok iránti érdeklődést. Etesen egymillió forintért adtak el egy 100 négyzetméteres, 1400 négyzetméteres telekkel rendelkező házat, amely gyakorlatilag telekáron jutott új tulajdonoshoz.

A gyorsan, néhány nap alatt elkelő ingatlanok száma látványosan nőtt. Vésztőn februárban egy 85 négyzetméteres családi ház egyetlen nap alatt talált gazdára 3 millió forintért. Júliusban Csongrádon egy 47 négyzetméteres panellakást szintén 24 órán belül értékesítettek 24,5 millió forintért, amihez feltehetően az otthonteremtési támogatások iránti kereslet is hozzájárult. Az ingatlan.com adatai szerint a portálon eladott lakóingatlanok 4 százaléka három napon belül elkelt, ami jóval magasabb a korábbi 2–3 százalékos aránynál. Több mint 200 olyan tranzakciót regisztráltak, amely egyetlen nap alatt lezárult.

Külön érdekesség, hogy tavaly zárult le az elmúlt időszak egyik leghosszabb értékesítési folyamata is. Szécsényben egy 2017 óta hirdetett, 200 négyzetméteres, hétszobás családi házat végül márciusban sikerült értékesíteni 30 millió forintért.

Az értékesítési idők összességében vegyes képet mutattak. Országos szinten az átlagos értékesítési idő 136 napról 132 napra mérséklődött. A budapesti kerületekben különösen látványos volt a gyorsulás: az átlagos értékesítési idő korábban 89, majd 99 nap volt, tavaly pedig már mindössze 67 napra csökkent, vagyis két év alatt több mint egy hónappal rövidült. A megyei jogú városokban és vármegyeszékhelyeken szintén felgyorsultak az adásvételek, az átlagos értékesítési idő 122 napról 99 napra esett vissza.

A kisebb településeken ezzel szemben lassulás volt megfigyelhető. A városokban az átlagos értékesítési idő a korábbi 120 napról 166 napra nőtt, majd tavaly már 173 napot tett ki. A községekben még erősebb volt a fékeződés: a 133 napos átlag előbb 184 napra emelkedett, majd tavaly már meghaladta a 200 napot is. Az ingatlan.com elemzése szerint ugyanakkor a hosszabb értékesítési idők mellett a kisebb településeken 16–24 százalékkal több ingatlan cserélt gazdát. Ez arra utal, hogy számos, régóta a piacon lévő hirdetés végre vevőre talált, ami felfelé húzta az átlagos értékesítési időt.