Nagyot menne Tokióban az olimpiai címvédő: így készül a vébére a fiatal atléta

Hodgkinson nyáron egy pillanatra attól félt, hogy szezonja romokban hever. Ismét megsérült a combizma, amikor nyolcórás utazást tett Windsor kastélyba, hogy átvegye MBE kitüntetését. Könnyek és hangulatváltozások kísérték ezt az időszakot. Ő volt az olimpiai 800 méteres bajnok, Nagy-Britannia aranylánya, és úgy tűnt, 2025 elveszett számára.

"Elég tüzes voltam abban az időszakban" - mondja nevetve Hodgkinson őszintén. "Szívemet-lelkemet beleteszem ebbe. Egész életemet ennek szenteltem. Amikor ezt elvették tőlem, az valóban kihívást jelentett."

A helyzet annyira súlyossá vált, hogy edzői, Trevor Painter és Jenny Meadows, akik éppen az európai versenykörúton segítettek más atlétákat, szokatlan módszerhez folyamodtak hangulata javítására. Himalájai sólámpát vásároltak neki, mivel Hodgkinson érdeklődik a kristályok és a spiritualitás iránt.

Painter azonban a kemény tudományhoz is fordult, meggyőzve a Nike-t, hogy finanszírozzon egy teljes munkaidős fizioterapeutát. Ez fordulópontnak bizonyult. Felfedezték, hogy Hodgkinson problémáit a háta okozza. Hirtelen nagy teher került le testéről és elméjéről.

KATTINTS a friss eredményekért, hírekért a Sportonlinera!

"A testem jó állapotban van jelenleg. Kicsit nehezebb vagyok. Az edzőteremben pár kilogrammot felszedtem a párizsi olimpia óta. De érdekes módon ez nem lassított le. Azt hiszem, erősebbé tett" - magyarázza a sportoló.

Ez valóban így tűnik: 376 nappal párizsi aranyérme után Hodgkinson augusztusban 1:54,74-es idővel tért vissza egy sziléziai Diamond League versenyen, ami a kilencedik leggyorsabb idő a történelemben, majd négy nappal később Lausanne-ban 1:55-ös időt futott.

Hodgkinson a világbajnokság 800 méteres számának elsöprő esélyese. Jelentős fordulat ez, tekintve, hogy májusban másodszor is megsérült a combizma, miután hasonló problémákkal küzdött korábban is.

"Az MBE kitüntetés átvétele csodálatos volt. Hihetetlen nap volt. De megviselte a hátamat. Mindig azt gondolom, hogy a dolgok okkal történnek. Nyolc órát ülni egy autóban? Túl kellene élnem. Amikor a testem nem bírta, egyértelműen jelezte, hogy valami nincs rendben" - mondja.

"A második sérülés valóban összetörte a szívemet egy kicsit. Nagyon elkeseredtem utána. Olimpiai bajnokként akartam versenyezni. Keményen dolgoztam, hogy olimpiai bajnokként jelentsenek be. Egy egész évet vártam erre. És júniusban nem voltam biztos benne, hogy egyáltalán felszállhatok a repülőre."

A nehéz időszakokban Hodgkinson pszichológusával is beszélt, feldolgozva dühét és frusztrációját. Miközben fáradhatatlanul dolgozott, hogy visszanyerje formáját, a közösségi média trolljai támadták, valahányszor képeket posztolt magáról egy-egy eseményen.

"Az emberek azt feltételezték, hogy semmit sem csinálok. És amikor amúgy is rossz helyzetben vagy, a negatív megjegyzések jobban kitűnnek. A tiltás gomb a kedvencem" - jegyzi meg.

A közösségi média kritikusai már messze vannak. "Elég nagy utat tettem meg, hogy visszatérjek, de nem változtatnék rajta. Átmenni ezen valószínűleg az egyik legjobb dolog volt, ami történhetett velem. Jellemformáló volt. Sokat tanultam magamról." A párizsi olimpia óta valami más is megváltozott: az elvárások súlya már nem nyomasztja ugyanúgy. "Semmi sem lehet rosszabb, mint a tavalyi év. Az hatalmas nyomás volt. Úgy érzem, túlléptem ezen. Megtapasztaltam és tudom, hogyan kezeljem."

Mit gondol arról, hogy ismét ő viszi a brit reményeket Tokióban? "El kell hoznom az aranyat, és remélhetőleg sikerülni fog. De idén nem érzek nyomást. Nyugodt vagyok."