Egyre több nyugdíjas magyarnak kellene visszatérnie a munkaerőpiacra: óriási szükség van rájuk

A fiatal munkavállalók esetében az látszik, hogy a tanulmányok melletti munkatapasztalat jelentősen hozzájárul készségeik javításához, ugyanis számtalan olyan jártasságra tesznek szert, amikre a normál iskolai keretrendszer nem, vagy nem olyan formában készíti fel őket, ahogy az a munkaerőpiacon kívánatos.

„Sok esetben önmagában a tény, hogy megtanulják, van feletessük, felelősség, következmény, hogy pontosságot, monotonitástűrést, csapatjátékot tanulnak, önmagában is hozzátesz a munkaerő-piaci értékükhöz” – hangsúlyozza Majzik Nándor, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) főtitkára. A diákmunkásokkal együtt dolgozó partnereik is főként azt szokták kiemelni, hogy mennyivel egyszerűbb dolguk van azokkal a diákokkal, akiknek van már tapasztalata.

A gazdasági válság 2022. év elején kezdődött, a hatása egyre mélyül, a munkaerőpiacra gyakorolt következménye pedig jelentős. Akinek van bejelentett munkahelye az egzisztenciális biztonság miatt inkább kivár még akkor is, ha esetleg nem érzi jól magát, nincs továbblépési, fejlődési, karrierlehetőség, ez érezhető a kölcsönzött dolgozók esetében is.

Jelentős mértékben csökkent a fluktuáció, a kölcsönvevő partnerek pedig egyre nagyobb arányban tudják a kölcsönzött dolgozókat minőségi cserével vagy saját fluktuációjuk pótlására saját állományba venni

- fogalmaz Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) kommunikációs alelnöke. Azok a válaszadók, akik nem gondolkodnak abban, hogy elhelyezkedjenek, jelentős részben azok, akik nem tudtak kikerülni a 10-15 éve világgazdasági szintű devizaválságból, elveszítették otthonukat, megtakarításaikat, tartozásaik, letiltásaik miatt az elmúlt 4-5 évben sem keresték a bejelentett munkavégzés lehetőségét, ezért ennek a rétegnek megoldást kell kínálni a szürke, adott esetben fekete gazdaságból való visszataláláshoz.

A kommunikációs alelnök szavai szerint, egyértelműen látszik és érezhető azoknak a kölcsönzött munkavállalóknak a termelési hatékonysága, produktivitása, akiket a kölcsönző cég megfelelő végzettséggel, gyakorlattal megfelelő munkahelyre választott ki. A kékgallérosok inkább kivárnak, a fehérgallérosok pedig hamarabb váltanak, kevésbé kompromisszumkeresők. A betanított monoton tevékenységek, munkafeladatok ellenére a dolgozói kiégésben, fásult munkavégzés elkerülésében sokat tud segíteni a kölcsönvevő cég vállalati kultúrája, képzési lehetőségek, dolgozók fejlesztésében való aktív együttműködés, valamint a kölcsönbeadó cégek részéről a telephelyeken biztosított onsite munkavégzés, dolgozói csoportok szakmai támogatása, segítése, mentorálása, problémák feltárása, egyeztetése és közös megoldáskeresés a partner HR osztályával.  

Az ekvivalencia elve miatt a kölcsönzött munkavállalók a kölcsönvevő saját dolgozóival azonos bérre és juttatásokra jogosultak, ugyanakkor kevésbé nézik kritikus szemmel egy interjún - mint egy közvetlen tipikus jogviszonyba történő pozíció betöltése esetében - ha a kölcsönzött dolgozó több cégnél is dolgozott, munkatapasztalatot szerzett, munkaterületet kipróbált, szakmailag ,,helyezkedik”, hiszen ez az atipikus foglalkoztatás előnye, lényege és a mostani generáció, korosztály elvárása. Ebből is látható, hogy a XXI. században már az atipikus a tipikus.

Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége (KÖZÉSZ) alelnökének szavai szerint a SkillX Technologies és a Magyar Target-Pulzus Média Kutató Kft. által készített legfrissebb kutatás fontosságát, amely szerint

a 60 év feletti magyar állampolgárok 41%-a még aktív a munkaerőpiacon, azonban 65 éves kor felett jelentősen csökken a munkavállalási kedv / lehetőség.

A kutatás rávilágít arra, hogy a nyugdíjasok jelentős mértékben tudják támogatni a gazdaságot. 

Kiemelten fontos, hogy ösztönözzük a 60 év feletti korosztály munkavállalását, mivel hatalmas tapasztalattal és értékes szakmai ismeretekkel rendelkeznek, amelyek hozzájárulnak a gazdasági stabilitáshoz és nem utolsósorban a saját fizikai és mentális egészségük megőrzéséhez. A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek ennek érdekében jöttek létre, hogy segítsenek az idősebbeknek rugalmas körülmények között maradni, vagy visszatérni a munkaerőpiacra

- emlékeztet.