Ezek az emberek nyúlják le a magyarok pénzét: veszélyben a bankszámlák, súlyos az igazság

Az online csalások mögött álló szervezetek működési mechanizmusát vizsgálta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az ENSZ becslése szerint világszerte több százezer ember dolgozik akarata ellenére online csalóként az úgynevezett csalásközpontokban (scam center). Ezek olyan létesítmények, ahol szervezett formában folyik mások pénzének illegális megszerzése.

Csenger Ádám, az alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta, hogy a csalásközpontok többsége Délkelet-Ázsiában található, ahol a dolgozók modern technológiai vállalatok alkalmazottaihoz hasonlóan, hamis felhasználói profilokkal feltöltött eszközökön dolgoznak. "Közülük nagyon sokan foglyok, rabszolgák, és erőszakkal dolgoztatják őket" – hangsúlyozta az elemző.

A csalásközpontokban szigorú protokoll szerint zajlik a munka. A dolgozóknak előre meghatározott forgatókönyvek alapján kell kommunikálniuk a potenciális áldozatokkal, és napi kvótákat kell teljesíteniük. Amennyiben nem érik el a meghatározott célszámokat, súlyos büntetésekre számíthatnak, beleértve a fizikai bántalmazást, kínzást, magánzárkát vagy szexuális erőszakot. A szökési kísérletek akár halálos következményekkel is járhatnak.

A csalásközpontok földrajzi elhelyezkedése nem véletlen. Elsősorban a mianmari-thaiföldi határ környékén, Kambodzsában, Laoszban és Vietnámban terjedtek el, de kisebb számban a Fülöp-szigeteken és Malajziában is megtalálhatók. Ezeken a területeken a törvények érvényesítése hiányos, különösen Mianmarban, ahol a 2021-es katonai puccs után kialakult sztratokrácia tovább gyengítette a központi hatalmat.

A határ menti területeken gyakran hadurak és fegyveres csoportok gyakorolják a tényleges hatalmat, akik vagy részesednek a csalásközpontok nyereségéből, vagy maguk üzemeltetik azokat. "Bátran lehet halászni a zavarosban" – fogalmazott az elemző a jogilag rendezetlen helyzetről.

Kína az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett a csalásközpontok felszámolására, mivel sok kínai állampolgár vált áldozattá, illetve számos kínai vesz részt a bűnszervezetek irányításában is. Peking nyomást gyakorol a mianmari hatóságokra rajtaütések végrehajtása és a központok bezárása érdekében.

Az eddigi intézkedések azonban csak részben bizonyultak hatékonynak. Bár idén több ezer embert sikerült kiszabadítani, "gyakran előfordul, hogy ha lelepleznek egy ilyen bázist, és bezárják, akkor az a csalásközpont egyszerűen csak odébbáll, és máshol folytatja a működését" – magyarázta Csenger Ádám.