Gyanús csomagok lepik el az országot: ezt csináld, ha te is kaptál
Az elmúlt hetekben egyre többen számolnak be arról, hogy olyan csomagot kaptak, melyet nem is rendeltek meg.
Az elmúlt hetekben egyre többen számolnak be arról, hogy olyan csomagot kaptak, melyet nem is rendeltek meg.
A zsarolóvírus-támadások 88%-a munkaidőn kívül történik, amikor a szervezetek védelme ugyanolyan erős csak a reakció képesség csökken.
Az úgynevezett skimmelés – vagyis a bankkártyaadatok illegális leolvasása ATM-ekből, fizetőterminálokról és benzinkutakon – egyre nagyobb károkat okoz szerte a világon.
Magyar felhasználókat célzó csaló hirdetésekből 48 millió eurós bevétel jöhetett össze egyetlen év alatt.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság felhívta a figyelmet, hogy a rendőrség e-mailben soha nem kér személyes adatot vagy pénzt.
A jelentés szerint a nyomozás a „terrorizmus támogatásának” gyanújával indult, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) anyagai alapján.
A TikTokon és az Instagramon egyre több olyan videó terjed, amely a Lidl nevével próbál hitelességet kölcsönözni, de közben kamu az egész.
Az Internet Hotline a digitális védőháló részeként elsősorban az interneten elérhető konkrét tartalmak, és az azokra mutató pontos hivatkozások ismeretében tud segítséget nyújtani az áldozatoknak.
A legtöbb kibertámadás ma már nem úgy kezdődik, hogy a hackerek egy ritka technikai hibát keresnek egy programban.
Egyetlen kiszivárgott jelszó ma már nem csak egy fiókot veszélyeztet – akár az összes többihez is hozzáférést biztosíthat a támadóknak
A hat sebezhetőség közül három nyilvánosan is ismert volt, ami azt jelenti, hogy már létezhetnek hozzájuk kapcsolódó támadási módszerek az interneten.
A csalók egyre gyakrabban vetik be a mesterséges intelligenciát, hogy hitelesebbnek tűnjenek, ami megnehezíti az online átverések felismerését
Az idei téli olimpia közeledtével nemcsak a sportolók, hanem a kiberbűnözők is csúcsformába lendülnek.
Újra futárcég nevével próbálnak adatokat és pénzt kicsalni a csalók: ezúttal a DPD-re hivatkozó SMS érkezik egy külföldi, fülöp-szigeteki számról.
2024-ben több mint 226 ezer kártyás tranzakciót és banki átutalást érintő visszaélés történt Magyarországon 41,9 milliárd forint értékben.
A csalók aztán felhívták telefonon is, magyar számról, és azt állították, hogy „brókerként” segítenek a befektetés kezelésében.
A bankkártyás csalások összértéke 3,3 millió euróról 22,4 millió euróra nőtt, a fenyegetés már rendszerszintű az online fizetésekben.
Az elmúlt napokban a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) nevével éltek vissza egy internetes felületen.
Bár a Google hatékonyan szűri a spam és csaló leveleket, a védelem nem tökéletes.
A kiberfenyegetések tartós jelenlétét erősíti, hogy a cégek egyre inkább digitális rendszerekre és külső szolgáltatókra bízzák kritikus adataikat.