Melyik szektorokban használják leginkább az AI-t, hol tervezik bővíteni a használatot és milyen cégeknél vannak már belső szabályozások annak használatára?
Riadót fújt a kiberszakértő: nagyon aljas a csalók új módszere, már a közüzemi számlánk is bánhatja
A kiberbűnözés olyan mértékben növekszik, hogy ha országként tekintenénk rá, a világ harmadik legnagyobb gazdasága lenne. Bor Olivér kiberbiztonsági szakértő figyelmeztet, hogy az otthoni okoseszközök komoly biztonsági kockázatot jelentenek, és senki sincs biztonságban a hackerek támadásaitól.
Az otthoni okoseszközök - a babafigyelő kameráktól a robotporszívókon át az internetre kötött hűtőszekrényekig - növekvő száma és gyenge védelme évek óta óriási biztonsági kockázatot jelent. Bor Olivér, az Ernst & Young kiberbiztonsági szakértője arról beszélt az InfoRádióban, hogy miközben eszközeinket okosítjuk, mi magunk egyre kényelmesebbé és figyelmetlenebbé válunk.
A szakértő kutatásokra hivatkozva elmondta, hogy a mesterséges intelligencia rendszeres használata jelentősen csökkenti az agy aktivitását. Míg a hagyományos gondolkodás során az agy 80-100 százalékos kapacitással működik, a mesterséges intelligenciát használók agyi aktivitása csupán 10-20 százalékos.
Az okoseszközök veszélyei között említette, hogy például a robotporszívó feltérképezi a lakást, és ez az alaprajz valahol egy adatközpontban tárolódik. Ennél is nagyobb kockázatot jelentenek a gyenge jelszavak és a hiányos kibervédelem. A szakértő hangsúlyozta, hogy a gyári jelszavakat azonnal meg kell változtatni, méghozzá megfelelően erős kombinációkra.
A kiberbűnözők a védtelen eszközöket nemcsak adatlopásra használhatják, hanem beépíthetik azokat kibertámadásokhoz használt botnethálózatokba is. "Nem úgy kell elképzelni, mint a Terminátorban, hogy a porszívó ijesztő módon beindul este. Elsőre észre sem vesszük, mi történik, mert csak az azonosítóját lopják el" - magyarázta Bor. Az ilyen eszközöket például túlterheléses támadásokhoz használhatják, amikor egy weboldalt akarnak elérhetetlenné tenni.
A felhasználót érő kár nemcsak az érintettségében jelentkezik, hanem akár az áramszámláján is, hiszen az eszközök áramfogyasztását is kihasználják a támadók. Ráadásul ma már bárki lehet hacker, képzés sem kell hozzá, csak gyakorlás.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A mesterséges intelligencia tovább növeli a kockázatokat. Bár a ChatGPT-hez hasonló rendszerek visszautasítják a káros kéréseket, léteznek kifejezetten csalásokra létrehozott modellek is. A dark weben pedig már szolgáltatásként is megvásárolható a kiberbűnözés, akár egy zsarolóvírus-támadás is megrendelhető.
A kiberbűnözés által okozott kár tavaly meghaladta a 9000 milliárd dollárt, és 2025-re várhatóan eléri a 10 000 milliárdot is. "Ha GDP-nek vennénk, akkor a világ harmadik legnagyobb gazdasága lenne, nagyobb, mint Németországé" - emelte ki a szakértő.
Bor Olivér szerint hamis biztonságérzetbe ringatjuk magunkat, amikor azt gondoljuk, hogy nem vagyunk érdekesek a hackerek számára. "Bárki lehet érdekes bármilyen céllal. Ha van adatom, van közösségimédia-profilom, az már értékes a kiberbűnözők számára" - figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a közösségi média befolyásoló ereje ma már nemcsak a vásárlási szokásokat, hanem akár választásokat is eldönthet.
-
Nő az aggodalom a nyugdíjak körül, munkáltatóként most érdemes lépni: segít az OTP Nyugdíjpénztár! (x)
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint látványosan nőtt azok aránya Magyarországon, akik tartanak attól, hogy nyugdíjas éveikben nem lesz elegendő megtakarításuk vagy jövedelmük a megszokott életminőség fenntartásához: a nyugdíjjal kapcsolatos félelmek aránya 22-ről 27 százalékra emelkedett.








