Akkora a tömegnyomor ezekben a turistaparadicsomokban, hogy extra adót vetnek ki az utazókra

Japánban a helyzet különösen kiéleződött. Fudzsijosidában a hatóságok idén törölték a város éves cseresznyevirágzás-fesztiválját, amely általában 200 ezer látogatót vonz. A döntés hátterében az áll, hogy a helyiek megelégelték a szemetelést, illetve azt, hogy a turisták magánterületekre, sőt otthonokba is behatoltak egy-egy jó fotó kedvéért. Ez nem egyedi eset: a Fudzsi lábánál fekvő Fudzsikavagucsikóban korábban fizikai akadályt emeltek egy népszerű kilátópont elé. Erre azért volt szükség, mert a látogatók tetőkre másztak fel, és figyelmen kívül hagyták a biztonsági szabályokat - írta meg a BBC.

Kiotó szintén szigorít: a híres Gion negyedben betiltották a gésák fotózását, és korlátozták a belépést egyes történelmi sikátorokba. A város ugyanakkor technológiai megoldásokkal is próbálkozik. Új alkalmazásokkal jelzik előre a zsúfoltságot, és kevésbé ismert látnivalók, úgynevezett "rejtett gyöngyszemek" felé terelik az embereket. Emellett csomagszállítási szolgáltatással igyekeznek tehermentesíteni a tömegközlekedést a bőröndöktől. Az utazási irodák is alkalmazkodnak: többen tudatosan a kevésbé látogatott régiók felé irányítják ügyfeleiket. Ezzel hangsúlyozzák, hogy a túlturizmus az iparág egyik legnagyobb fenyegetése.

Az Egyesült Államok pénzügyi oldalról közelíti meg a problémát. A nemzeti parkok látogatottsága kezelhetetlenné vált, különösen a legnépszerűbb huszonöt helyszínen. Válaszul 2026-tól százdolláros felárat vezetnek be a nemzetközi látogatók számára tizenegy kiemelt parkban (köztük a Yellowstone-ban és a Grand Canyonban). Ezzel párhuzamosan az éves bérlet ára a külföldiek számára drasztikusan, 250 dollárra emelkedik. A szakértők azonban szkeptikusak. Szerintük a magasabb ár önmagában nem oldja meg a csúcsszezon zsúfoltságát, ráadásul a beléptetésnél az állampolgárság ellenőrzése tovább növeli a sorokat. Sokan úgy látják, ez rendszerszintű probléma, amelyet pusztán árazással nem lehet orvosolni.

Ezzel szemben Jamaica a tiltás helyett az ösztönzést választotta. Annak érdekében, hogy a hurrikánszezonban és a főszezonon kívül is vonzóvá tegyék a szigetet, kreatív megoldással álltak elő: esőgaranciát kínálnak. Ha az időjárás túl csapadékosra fordul, a turisták automatikus visszatérítést kapnak, miközben továbbra is élvezhetik az utazást és a beltéri programokat. A cél a látogatók egyenletesebb eloszlása az év során, amivel csökkenthető a főszezoni nyomás.

Európában Mallorca a mesterséges intelligenciára épít a tömegkezelésben. Egy új platform valós idejű adatok alapján javasol majd kevésbé zsúfolt időpontokat és helyszíneket a turistáknak. A program a "napfény és tengerpart" imázs helyett a helyi kézművességre és kultúrára helyezi a hangsúlyt. Emellett a "Ca Nostra" (A Mi Otthonunk) kampánnyal arra kérik a látogatókat, hogy tekintsék a szigetet átmeneti otthonuknak, és vigyázzanak rá.

Koppenhága eközben viselkedésalapú ösztönzőkkel kísérletezik. A "CopenPay" kezdeményezés lehetővé teszi, hogy a látogatók fenntartható cselekedetekkel – például szemétszedéssel, kerékpározással vagy tömegközlekedéssel – "fizessenek" bizonyos élményekért. A modell sikeresnek bizonyult: a kerékpárbérlés jelentősen megnőtt a résztvevők körében, és a kezdeményezés iránt már Berlin és Normandia is érdeklődik. Az eredmények azt mutatják, hogy az utazók nyitottak a változásra, és sokan szeretnék jobb állapotban hagyni az úti célt, mint ahogy találták.