Mutatjuk, hogyan reagáltak az EU-s országok Irán csapásaira: Orbán Viktor is megszólalt

Az uniós intézményvezetők a nyilatkozatokban egyértelműen az iráni rezsimváltás lehetőségét hangsúlyozták. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke "hiteles átmenetet" sürgetett Iránban, míg Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője úgy fogalmazott, hogy "megnyílt az út egy másféle Irán felé".

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök volt az egyetlen uniós vezető, aki nyíltan elítélte az Irán elleni amerikai–izraeli csapásokat. Ugyanakkor Teherán válaszcsapásait is visszautasította. Ezzel szemben több balti és közép-európai ország – köztük Észtország, Lettország és Litvánia – kifejezetten üdvözölte Hamenei halálát. Baiba Braže lett külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy "a világ nem fog könnyeket hullatni a gyilkos ajatollahért", míg az észt diplomácia szerint Hamenei halála jelentős csapást jelent Irán szövetségesére, Oroszországra is.

Friedrich Merz német kancellár arra figyelmeztetett, hogy az Irán elleni csapások könnyen egy Irakéhoz hasonló, elhúzódó konfliktusba torkollhatnak. Ugyanakkor jelezte, hogy Berlin nem kívánja kioktatni Washingtont, mivel szüksége van az Egyesült Államok támogatására az ukrajnai háború lezárásához.

Az E3-csoport – Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság – közös nyilatkozatban rögzítette, hogy nem vett részt az Irán elleni támadásban, de kész korlátozott mértékben támogatni az amerikai–izraeli fellépést, különösen Irán rakéta- és drónindító kapacitásainak megsemmisítésében.

Emmanuel Macron francia elnök "aránytalannak" minősítette az iráni válaszcsapásokat, és jelezte, hogy Párizs kész erőforrásokat mozgósítani közel-keleti partnerei védelmében. Giorgia Meloni olasz kormányfő nem foglalt egyértelműen állást sem a támadások, sem a megtorló csapások megítélésében. Ehelyett operatív lépésekre összpontosított, így egy öbölbeli munkacsoport felállítására, valamint ománi és katari diplomáciai egyeztetésekre.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök bejelentette a terrorelhárítási készültségi szint emelését, majd az iráni helyzetet felhasználva a Barátság kőolajvezeték ügyére terelte a szót, amelyet szerinte Ukrajna szándékosan tart zárva. Lengyelország közölte, hogy előzetesen tudomása volt az Irán elleni amerikai–izraeli csapásról,

Donald Tusk miniszterelnök pedig a lengyel állampolgárok biztonságát helyezte előtérbe. Több tagállam – köztük Csehország, Svédország, Írország és Portugália – az iráni nukleáris program jelentette kockázatokat és Teherán terrorcsoportokat támogató tevékenységét emelte ki, miközben a régió stabilitásának helyreállítását sürgette.