Rés a pajzson: könnyebb az autópályán bliccelni!

Tizedannyi autót tartóztattak fel és hatodannyi bliccelőt bírságoltak meg az NKH ellenőrei az idén januárban, mint egy évvel korábban az ÁAK mobil csoportjai. Az állami autópályák üzemeltetését végző cég legalábbis 2008 első hónapjában csaknem hatvanezer sztrádahasználót ellenőrzött, és közülük több mint nyolcszázzal ki is fizettették a személygépkocsiknál 15,3 ezer, kamionoknál 79,2 ezer forintos pótdíjat. Az ellenőri munkába idén januárban belépő, de első ellenőrzéseire csak a hónap közepén kivonuló NKH munkatársainak viszont kevesebb mint 6500 autót sikerült megállítaniuk, és pótdíjat is csak 122 esetben fizettettek.

Forintra pontosan egyelőre nem számolta ki senki, hogy a defektes díjellenőrzés milyen veszteséget okozott az útdíjbevételeket gyűjtő Útpénztárnak. Mindenesetre biztosra vehető, hogy az elmaradt bevétel összege akár néhány tízmillió forint is lehet. Még akkor is, ha az NKH elsősorban a legmagasabb összegű pótdíjat fizető kamionosokra koncentrált.

A legnagyobb tehergépkocsik közül a hatóság több mint 3700-at ellenőrzött. Nagy kaszálásra azonban már csak azért sem kerülhetett sor, mert épp a kamionosok bliccelnek a legritkábban: a tapasztalatok szerint ebben a kategóriában csupán a közlekedők 0,54 százaléka nem fizet a sztrádahasználatért.

A legtöbbször a motorkerékpárra, személygépkocsira, kisteherautóra nem veszik meg a virtuális matricát tulajdonosaik. A legkisebb kategóriában az autósok majdnem két százaléka mulasztja el a díjfizetést. Közülük azonban az NKH csupán kétezret ellenőrzött. Azaz figyelmét éppen a szigorúbb ellenőrzést igénylők kerülték el.

Ezzel együtt a személygépkocsival bliccelők nehezen úszhatják meg a büntetést. Az ÁAK kamerás ellenőrző rendszere ugyanis a változtatások ellenére is működik, és a sztrádán közlekedők 95 százalékát ellenőrzi. Hálóján csupán a külföldi autósok nem akadnak fenn. A rendszer ugyanis hiába jelzi, ha egy idegen rendszámú gépkocsi matrica nélkül halad az autópályákon, az utólagos pótdíj behajtására esetében nem mindig van lehetőség.

Holott a külföldiek még mindig sokszor bliccelnek: 2005-ben 2,55 százalékuk, tavaly 1,71 százalékuk nem fizetett a magyar autópályákon. Kiszűrésükre a megoldás a megállításos ellenőrzés lenne. A tetten ért külföldiek 73 százaléka ugyanis helyben kifizeti a pótdíjakat.

Pénz, paripa, fegyver - nagyjából ezek hiányával magyarázhatja gyenge januári ellenőrző munkáját az NKH. A közlekedési hatóság ugyanis azon kívül, hogy az Országgyűlés megbízta az úthasználati díjak ellenőrzésével, lényegében semmit nem kapott feladataihoz. Első helyen a pénz hiányzott: az NKH-nak beígért 2,5 milliárd forint csak február közepén érkezett meg számlájára. A valamennyi fizetős utat és a határállomásokat figyelő kamerás rendszere pedig csupán terv maradt: a 17 milliárd forintos beruházással kiépítendő Nagy Testvér nem kapott szabad jelzést a kormánytól.

Nagyobb gondot jelentett, hogy a szakhatóságnál a kormányzati megszorítások jegyében létszámstopot rendeltek el. Így az NKH állományából hetven szakember hiányzik a díjköteles autópályákat és a főutakat használók megállításos ellenőrzéséhez. A szolgálatba küldhető ellenőrök kezét pedig megkötötte, hogy feladataik ellátásához az év elején eszközeik sem voltak. Az ÁAK kártyás és készpénzes pótdíjfizetést, valamint a rendszámok ellenőrzését egyaránt lehetővé tevő 13 gépkocsija ugyanis mindaddig telephelyén lezárva vesztegel, míg azokat az NKH egy sajátos közbeszerzési eljárással meg nem vásárolja.

A nevük elhallgatását kérő szakértők leghamarabb március végére, április elejére ígérnek érdemi változást. A várakozások szerint az NKH addigra megvásárolja az ÁAK speciálisan felszerelt járműveit. Javulást addig legfeljebb az hozhat, hogy a közlekedési hatóság meglévő 23 autóját felszerelte az ellenőrzéshez szükséges eszközökkel. Emellett az ellenőrök munkáját február közepétől 37 kézi adatellenőrző terminál segíti.