Ezekbe a szállodákba megy most a legtöbb magyar: a többi kong az ürességtől

A szállodai korlátozások feloldása gyakorlatilag a turisztikai főszezon kezdetén érte a hotelipart. Tekintettel arra, hogy - különösen a vidéki szállodák esetében - a nyári időszakban termelődik meg az éves eredmény túlnyomó része, a szálláshelyek zöme, ha teheti, azonnal újraindítja szolgáltatásait. Egyes szállodaláncok esetében előfordul, hogy nem minden egység nyit azonnal, ezekben általában - kapva az átmenetileg visszaeső kihasználtság kínálta alkalmon és esetenként a megnyert Kisfaludy támogatásoknak köszönhetően - felújítást végeznek a tulajdonosok.

- mutatott rá Németh Richárd, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan üzletágának ügyvezető partnere.

Budapesten még rosszabb a helyzet, hiszen míg a vidéki szállodák vendégköre dominánsan magyar, addig a budapesti szállodák esetében az elmúlt évtizedben rendre 85 százalék felett volt a külföldiek aránya. Budapesten a kereskedelmi szálláshelyek töredéke van nyitva, jellemzően alacsony, lassan épülő foglaltsági előrejelzésekkel. Noha a fővárosba az EU országaiból érkeznek már vendégek, az újraépülés a nemzetközi légiközlekedés helyreállásáig, vagyis még hosszú hónapokig váratni fog magára.

Budapestre az STR globális szállodaipari adatszolgáltató előrejelzése a 2020-as év egészére a kereslet több mint 40 százalékos, míg a foglaltság közel 45 százalékos visszaesésével számol. Az átlagár mértéke eközben mintegy 20 százalékkal csökkenhet majd. Ezzel egyidejűleg a szállodaépítési és -átadási láz is jelentősen lanyhul majd a fővárosban: a korábbi évi 4-5 százalékos szobakínálati növekedést 2-3 százalékos, majd 2022-től, a folyó projektek kifutásával és újak késleltetett megvalósulásával ennél is alacsonyabb növekedési ráta követheti.

A lassuló kapacitásnövekedés egyébként összességében jót tehet a piacnak, hiszen a lassabb keresleti felfutást nem terheli további túlkínálati nyomás, ezáltal súlyosbítva a működő szállodák jövedelmi helyzetét. A szállodafejlesztői-beruházási kedv továbbra is pozitív, ugyanakkor a jelenlegi piaci konszenzus alapján a keresleti-kínálati egyensúly helyreállása leghamarabb 2022-re várható.

A piacon elterjedt megoldási javaslattal, miszerint szállodákat alakítanak át irodaházakká, Németh Richárd nem ért egyet. Ez csak egy nagyon kényszer szülte, átmeneti és kevésbé megalapozott megoldás, mivel egy szálloda speciális tervezésű mind szolgáltatásaiban, mind pedig alapterületben, konfigurációban, gépészetben, informatikában és összességében nem, vagy csak nagyon korlátosan helyettesíthető termék más kereskedelmi eszközosztályokkal.

Sok esetben pedig bizonyos helyszíneknek vagy épületeknek egyszerűen nincs más fejlesztési alternatívája mint a kereskedelmi szálláshely funkció. Azzal azonban egyetért, hogy ahol lehetséges még a projekt tervezésekor, ott egy koncepció váltás, vagy úgynevezett mixed-use projektté történő alakítás - kellő flexibilitással - hosszabb távon is nyerő stratégia lehet.

Jelentős új kockázatok képződtek

Az évente szokásos kockázatok (időjárási bizonytalanság, főszezon rövidsége) mellé idén az elmaradó fesztiválok, az általános makrogazdasági helyzet és a tömegesen kimerített szabadságkeretek hoznak jelentős új bizonytalanságot a rendszerbe.
További tehertétel a járulékfizetési és bértámogatási programok kifutása, ami akár újabb elbocsátási hullámot is okozhat a szektorban. A szállodatulajdonosok a kereslet elmaradását vagy annak a vártnál lassúbb visszaépülését tapasztalva nagyon súlyos likviditási helyzetbe kerülhetnek már hónapokon belül, amelyet a december végén kifutó banki hitel moratórium tovább fog súlyosbítani.

Az elmúlt pár hónapban nagyon sok szolgáltató (szálloda, fürdő, étterem) szenvedett jelentős veszteségeket, az újabb megpróbáltatások jelentős részüket sodorhatják egészen a fizetésképtelenség közvetlen határára. (Rendkívül hasznos volna egy erre vonatkozó átfogó ágazati kutatás gyors lefolytatása.)

- teszi hozzá Németh Richárd.