Így játszhatnák ki az élelmes magyarok a Ryanair drágítását: tényleg működik a módszer?

A májusban bejelentett különadó nem csak az olajvállalatokat, az erőműveket, a bankokat és biztosítókat, valamint a gyógyszerforgalmazókat sújtja, de egészen meglepő módon a pandémia nagy veszteseit, a légitársaságokat is. Az egyik legnagyobb fapados társaság, a Ryanair a bejelentés után pár nappal már egyértelművé tette, fittyet hányva a kormány által kilátásba helyezett szankciókra, ők bizony ezt az összeget az utasokra fogják áthárítani közvetlenül, méghozzá utólag is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy visszamenőlegesen a már megvásárolt jegyek árát is megemelték.

Sokan megijedtek és egyből azon kezdtek agyalni, hogyan úszhatnák meg ezt az emelést. Felmerült az a lehetőség is, hogy aki még nem vette meg a repülőjegyét a nyárra, vagy esetleg majd csak ősszel utazik, az úgy kerülheti el a különadó megfizetését, ha Budapest helyett egy másik, közeli reptérről indul. Most kiszámoltuk, olcsóbb lehet-e így az utazás.

Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy két főváros is szinte karnyújtásnyira van tőlünk: Bécs Budapesttől 250 kilométer, Pozsony viszont csak alig 200 kilométer. Budapest-Bécs között a legolcsóbb vonatjegy 13 euró, ez nagyjából a különadó mértéke, de mivel haza is kell jönni, így összesen 26 euró egy fő részére. Arról nem is beszélve, hogy Schwechat reptere nem épp a Hauptbahnhof mellett van, így még a taxi (kb 30 euró), vagy a tömegközlekedés (újabb 10 euró) költsége is ott van. Tehát totál nem éri meg. A Flixbus valamivel olcsóbban, 3500 forint körüli összegért visz el, de ugyanúgy haza is kell jönni és a pályaudvar és a reptér közötti úti költséget is ki kell fizetni.

Pozsonyba is 10 euró a legolcsóbb vonatjegy, ami elérhető: és ezzel már a drágításnál vagyunk, és akkor még haza sem jöttünk, és át sem szeltük a várost a Hlavna pályaudvar és a Letisko reptér között. Buszközlekedés ugyan van Budapest és a pozsonyi reptér között, ám ennek ára 7-8 ezer forint, duplázva pedig már pláne nem éri meg.

+3900? Nem egészen!

A másik, hogy az árképzés egy bonyolult folyamat, és nem úgy kell elképzelni a helyzetet, hogy mostantól a bécsi, pozsonyi járatok x összegbe, a Budapestről induló járatok x+3900 forintba kerülnek.

A a legtöbb légitársaság, a hagyományos és a fapados légitársaságok is az úgynevezett Yield árképzést használják, tehát elvileg minél hamarabb foglaljuk le a repülőjegyet, annál olcsóbb lesz –  bár ez sok esetben egyáltalán nincs így. A lényeg, hogy tele legyen a gép, az algoritmus ez alapján emeli vagy csökkenti az árakat. Erre azonban egy utazónak egyáltalán nincs befolyása.

De mint ahogy erre a szakértők felhívták a figyelmet, a gyakorlatban ez nem azt fogja jelenteni, hogy mostantól minden egyes jegy ára, 10 euróval megemelkedik, csupán csak egy újabb költség rárakódik a jegyárra, ami az algoritmus munkáját befolyásolja. Az elv nem változik: a jegyár úgy módosul, ahogy a gép telítettsége változik. Ez az extra költség csak itthon rakódik rá az árra. Legrosszabb esetben pedig törlik a járatot. Ebből a szempontból persze biztonságosabb olyan ország reptereit használni, ahol ez a költség nincs.