Csoda vagy lufi? Teljesen kiszolgáltatottá válhat a magyar gazdaság, hiába a nyári turistaáradat

Pénzcentrum: A turizmusban tapasztalható növekedés mennyire tekinthető fenntarthatónak gazdasági szempontból? Milyen kockázatokkal járhat, ha a szektor túl gyorsan bővül?

Horti Flóra: Mint bármely más ágazat, a turizmus bővülése csak akkor tekinthető fenntarthatónak, ha egyaránt figyelembe veszi a gazdasági, a társadalmi és a környezeti szempontokat. Fenntarthatónak tekinthető a bővülés, ha gazdaságilag is meglapozott és hosszú távon is jövedelmet és munkahelyeket teremt. Fontos, hogy ne csak az ide érkező külföldiekre, hanem a belföldi látogatókra egyaránt építsen, hiszen így kevésbé lesz kitett külső sokkoknak, gondoljunk csak a világjárványokra, vagy geopolitikai kockázatokra, recesszióra. Fontos, hogy a társadalmi szempontok is érvényesüljenek, hiszen számos kiemelt település már a túl-turizmussal szembesül, lehetne nevesíteni Barcelonát, vagy akár Velencét; ugyanis amikor a látogatók száma meghaladja a térség befogadóképességét, az a helyiek életminőségének romlásához vezet, nem is beszélve az ingatlanpiac torzulásáról. Fontos lenne a területi egyenlőtlenségek kezelése is, hiszen a nem kellően frekventált régiók kimaradhatnak a fejlődésből.

A turizmus GDP-hez való hozzájárulásának növekedése milyen hatással lehet más ágazatokra? Van-e veszélye annak, hogy a gazdaság túlzottan turizmuscentrikussá válik?

A turizmus GDP-hez való hozzájárulásának növekedése komplex hatásokat gyakorolhat más gazdasági ágazatokra. Egyrészt serkentheti az olyan kapcsolódó területeket, mint az infrastrukturális fejlesztések és építőipar, mezőgazdaság- és élelmiszeripar, közlekedés, kereskedelem, és szolgáltatások, amelyeken keresztül tovagyűrűző hatásokat generálva elősegíti a gazdaság fejlődését és új munkahelyeket teremthet még alacsonyabb képzettségi szinten is.Az ágazat ciklikus, és meglehetősen kitett külső sokkoknak. Emellett alacsony hozzáadott értéket termel, és magas a munkaerő-elszívó hatása, továbbá fokozza a regionális különbségeket és környezeti-fenntarthatósági kockázatokkal bír.

Magyarország jelenleg nem mutat veszélyt arra, hogy túlzottan turizmuscentrikussá válna a gazdasága. De ha a turizmus szektor hosszú távon még inkább húzóágazat válik, ez kormányzati célkitűzés is, a túlzott turizmusfüggőség növelheti a gazdaság sérülékenységét, ezért a magyar gazdaságnak érdemes további ágazatokkal párhuzamosan fejleszteni és diverzifikálni a gazdasági szerkezetét.

A külföldi vendégek arányának növekedése hosszú távon milyen gazdasági függőséget alakíthat ki? Van-e veszélye annak, hogy a hazai turizmus túlzottan kiszolgáltatottá válik a nemzetközi trendeknek?

Az év első felében több volt a külföldi turista, mint a hazai, összesen 8,2 millió vendéget regisztráltak a hazai turisztikai szálláshelyek az idei év első 6 hónapjában, és a vendégek több mint fele, 4,2 millió fő külföldről érkezett. A külföldi vendégek száma ezzel 13%-kal nőtt, míg a belföldieké csak 3%-kal, de ezzel együtt sem látjuk veszélyét annak, hogy a hazai turizmus túlzottan kiszolgáltatottá válik a nemzetközi trendeknek.

A külföldi vendégek arányának növekedése hosszú távon a magyar turizmus gazdasági növekedését és versenyképességét erősíti, ugyanakkor egyre inkább függővé teszi azt a nemzetközi kereslet alakulásától, ami gazdasági sérülékenységet is jelenthet, még érzékenyebbé teheti a magyar gazdaságot a nemzetközi turizmus változásaira, például a globális gazdasági helyzet, vízumkorlátozások, nemzetközi járványok vagy geopolitikai válságok miatt. Emiatt bár örvendetes a nemzetközi turisták számának növekedése egyaránt fontos a belső turizmus erősítése is. Jó irány hazánk adottságainak kihasználása, gondoljunk az egészségturizmusra, falusi vendéglátásra, vagy konferenciaturizmusra.

A vendéglátóhelyek számának csökkenése strukturális átalakulásra utalhat. Ön szerint ez inkább piaci tisztulás, vagy mélyebb gazdasági problémák jele?

A vendéglátóhelyek száma 2024 végén 43,6 ezer volt, ami az egy évvel korábbihoz képest közel 1300, 2019-hez viszonyítva 7800 egységgel kevesebbet jelentett. A vendéglátóipar nehézségei között szerepel a fogyasztók óvatossága és kevesebb költése, a megváltozott fogyasztói szokások, ami miatt egyre ritkábban járnak étterembe, kisebb a fogyasztói kosár, kevesebb fogást rendelnek, és a drágább szolgáltatásokat megválogatják.

A fogyasztói szokások változása mellett a gazdasági bizonytalanság, az infláció, az alapanyagárak és munkaerőköltség emelkedése, így az egyre magasabb működési költségek mind strukturális kihívások, amelyekkel a vendéglátó egységek jelenleg küzdenek. A vendéglátóhelyek számának visszaesése nem csak piaci tisztulás, azaz gyengébben teljesítő szereplők kiválása, hanem a szektor átalakulását is jelzi.

A rendezvényturizmus (pl. nagy koncertek) rövid távon látványos eredményeket hoz, de milyen gazdasági hatása lehet hosszú távon, ha a turizmus egyre inkább eseményfüggővé válik?

Rövid távon az eseményturizmus látványos eredményeket hozhat: megugrik a látogatószám, nő a helyi fogyasztás, és az ország vagy város nemzetközi megjelenése is erősödhet. Ezek az események ideiglenesen élénkítik a helyi gazdaságot, növelik a foglalkoztatást és adóbevételeket generálnak, valamint országmarketing szerepük is van. De mivel szezonálisak, hatásuk csupán rövid ideig tart. Törekedni lehet ugyanakkor arra, hogy az eseményre érkező turisták több napot maradjanak, illetve a szezonális hatások kiegyenlítésére is azáltal, hogy elő- vagy utószezonban tartunk ilyen rendezvényeket. Tehát a fenntartható növekedéshez stabil, egész éves turisztikai kínálatra és belföldi forgalomra is szükség van.

A turizmus fejlesztésére irányuló állami stratégiák mennyire illeszkednek a magyar gazdaság hosszú távú szerkezeti céljaihoz: lehet-e a turizmus valódi húzóágazat, vagy inkább kiegészítő szerepe van?

A magyar turizmus fejlesztésére irányuló állami stratégiák a hosszú távú gazdasági szerkezeti célokkal összhangban vannak, elsősorban a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 (Turizmus 2.0) alapján. Ez a stratégia 2017-ben született, 2020-ban aktualizálták, és 2030-ig tervez, megcélozva, hogy a turizmus GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása elérje a 16%-ot, miközben a vendégéjszakák száma 50 millió legyen. A turizmus szerepét tekintve a magyar stratégia célja, hogy ez az ágazat valódi húzóágazattá váljon, ugyanakkor szerepe inkább kiegészítő és multiplikátor hatású, azaz a turizmus fejlesztése – ahogy korábban említettük - több ágazatot mozgat meg, és komplex gazdasági, társadalmi hatásai vannak.

A turizmus növekedése milyen hatással van az inflációra, különösen a turisztikai régiókban? Érzékelhető-e lokális árszint-emelkedés?

Évekre visszamenően megfigyelhető, hogy az „Üdülés belföldön” tétel az inflációban mindig június-júliusban drágul egy nagyobbat havi alapon, ez egyértelműen annak köszönhető, hogy ilyenkor indul be igazán a turisztikai szezon. A fokozott kereslet áremelő hatású, ahogyan az is, hogy az emiatt megnőtt működési órák száma több energiát, munkaerőt és alapanyagot igényel, amelyet muszáj kitermelnie a vendéglátó egységeknek. Lokális árszint emelkedés abszolút érezhető, ha rátekintünk bizonyos termékkörök árszintjére, akkor látható, hogy pl. a Balatonon többet kérnek érte, mint akár a fővárosban. Emellett a szálláshelyek is nagyobb mértékben drágulnak a turisták által különösen kedvelt vidékeken.

Címlapkép: MBH