Hogy működik a siklóvasút? Nem a Glória sikló balesete volt az egyetlen: ezekben a városokban már történt tragédia

Cikkünkben az európai siklóvasutak történetének jártunk utána: hol találhatók a legszebb siklóvasutak Európában, vannak-e siklóvasutak Magyarországon és mennyire biztonságosak ezek a gépezetek? Mikor épült a lisszaboni siklóvasút és milyen magasra lehet felmenni a Glória sikló lisszaboni útvonalán? Milyen gyakoriak a siklóvasút balesetek világszerte - van okunk az aggodalomra?

Mi a siklóvasút és hogyan működik?

A történelmi siklóvasutak tipikusan 19. századi építmények, többségüket az 1800-as évek második felében, illetve az 1900-as évek elején hozták létre az európai nagyvárosokban, áru- és személyszállítás céljából. A siklóvasutak a vonatokhoz és villamosokhoz hasonló tömegközlekedési eszközök, azonban míg a hagyományos vasutak mindig viszonylag sík terepen közlekednek (azért építenek vasúti alagutakat, mert lejtőn az acélkerekek nem tapadnak megfelelőképpen az acélsínekre), addig a siklókat nagy dőlésszögű, meredek domboldalakra való feljutásra tervezték. A régi siklóvasutak egy része most is mechanikus meghajtással működik, míg az újabbakat elektromos motorok segítik.

A silóvasutak tipikusan rövid, ám nagyon meredek lejtőn közlekednek, két, egymással ellentétes irányban haladó kocsiból állnak és egy erős kábel köti össze őket, így a lefelé ereszkedő sikló segít felhúzni a másikat, a felfelé haladó sikló pedig megakadályozza az ereszkedő kabin zuhanását.

Elevator da Glória sikló Lisszabonban: mi történt a lisszaboni siklóbaleset során?

2025. szeptember 3-án kisiklott Lisszabon siklóvasútja, az 1885 óta (140 éve) működő Elevator da Glória sikló, a portugál főváros egyik híres turistalátványossága. A lefelé száguldó siklóvasút menet közben irányíthatatlanná vált, nem reagált a siklókezelő vészfékezésére sem, végül az egyik kanyarban kisiklott és egy épületnek ütközött.

A 16 halálos áldozattal és 22 személyi sérüléssel járó lisszaboni siklóbaleset oka a meredek, mindössze 275 méter hosszú, 45 méter szintemelkedésű pályán közlekedő két kocsit összekötő kábel elszakadása volt.

Nem a 2025-ös lisszaboni siklóbaleset volt az első hasonló eset: 2018-ban a kerekek karbantartási hibái miatt siklott ki a siklóvasút, azonban akkor senki sem sérült meg. A Glória sikló Lisszabonban csak egy a három siklóvasút vonal közül, ez a belvárost köti össze a Bairro Alto nevű városrésszel.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tényleg filléres főváros Lisszabon Budapesthez képest? Erről tudj, ha 2025-ben kiruccanást tervezel

Lisszabonba, Európa legnyugatabbi fővárosába ment a CashTag. Megnéztük, mi mennyibe kerül, és jártunk egy gasztropiacon is.

Milyen gyakran fordulnak elő siklóvasút balesetek?

Siklóbalesetek aránylag ritkán fordulnak elő: Glória sikló lisszaboni balesete mellett a közelmúltban egyetlen rendkívüli súlyosságú sikló balesetet tartunk számon, ami az ausztriai Kaprunban történt, 2000. november 11-én. A kapruni siklókatasztrófa során tűzeset ért egy síelőket szállító, a Kitzsteinhorn gleccserhez tartó alpesi siklót. A balesetben 155 ember vesztette életét, az utasok közül mindössze 12 fő élte túl a katasztrófát. A kapruni tragédiát leszámítva világszerte csak néhány kisebb siklóbaleset is történt, amelyek közül szerencsés módon kevés végződött halálos kimenetelű személyi sérüléssel.

Az ismert siklóvasút balesetek között 2001-ben, Los Angelesben nyolc ember sérült meg, illetve egy idős férfi vesztette életét egy irányíthatatlanná vált kabin zuhanása közben. Ebben az esetben a biztonsági rendszer hiányosságai és meghibásodása okozta a a siklóbalesetet. 2004-ben, ismeretlen okokból kifolyólag az ausztriai Tirolban is történt egy végzetes kimenetelű siklóvasút baleset, melyben a sikló vezetője veszítette életét. Egy 1998-as chieli balesetben a késői fékezés vezetet a sikló utasainak sérüléséhez, azonban haláleset nem történt.

Európa leghíresebb siklóvasútjai

A világ első siklóvasútját 1862-ben vették használatba a franciaországi Lyonban, azonban hamar népszerű utazási alternatívává vált azokban a városokban, ahol a nagy szintemelkedés és a lépcsőzés gondot jelentett a helyieknek. Szintén híres francia siklóvasutak az 1900-ban átadott Montmartre-i siklóvasút Párizsban, ami a Sacré-Cœur bazilikához történő feljutást könnyíti meg, illetve az 1908-as paui siklóvasút, ami a városközpontot és a királyi palotát köti össze a vasútállomással. Portugáliában nem csak Lisszabonban vannak siklóvasutak: turisták ezrei látogatják a Elevador do Bom Jesust is, ami Braga városát köti össze a hegyen álló Bom Jesus szentéllyel.

A világ legrövidebb siklóvasútja a zágrábi siklóvasút, ami mindössze 66 métert tesz meg az alsó- és a felső-főváros között, 30 méter magas emelkedőn. Európa legmeredekebb, modern siklóvasútjai Svájcban találhatók: Gelmerbahnban a nagyközönség 2001 óta használhatja az 1028 méter hosszú, 448 méter magas siklóvasutat, ami 106%-os emelkedővel birkózik meg, a 2017-ben megnyílt Stoosbahn sikló pedig 1738 méter hosszú, 744 méter szintkülönbséggel, így menet közben 110%-os meredekséget küzd le.

Budavári Sikló Magyarországon

Magyarországon egyetlen siklóvasút működik: ez a Budavári Sikló, ami a Clark Ádám tér és a Szent György tér között közlekedik, összekötve a Sándor-palotát a Duna-korzóval és a Lánchíd budai hídfőjével. A Budavári Sikló eredetileg egy gőzüzemű jármű volt, amelyet 1870-ben avattak fel, építtetését gróf Széchényi István fia, Széchényi Ödön kezdeményezte, miután látta a híres lyoni siklóvasutat, így a Budavári Sikló lett Európa második legrégebbi siklóvasútja a lyoni után.

A budapesti siklóvasút pályájának hossza 95 méter, az alsó és a felső állomása között 50 méternyi szintkülönbséggel. Az eszközt rendszeresen karbantartják, így a mai napig biztonságosan utazhatunk rajta minden nap 8 órától este 22 óráig. A híres budapesti turistalátványosságon egy teljes árú retúrjegy 5 000 Ft, a kedvezményes árú retúrjegyek pedig 2 000 Ft-ba kerülnek.