Most már papírunk is van róla: így nézik le a magyarokat a nagyhatalmú külföldiek - azért lenne még hová fejlődni

A Reputation Lab a világ legnagyobb gazdaságainak nemzetközi megítélését rangsorolta a G7 országok lakosainak bevonásával. A 2025-ös listán 60 nemzetet értékeltek bizalom, tisztelet, csodálat és általános megítélés szerint, az élre pedig Svájc, Kanada és a skandináv országok kerültek.

A legjobb hírnevű országok

Az első helyen nem meglepő módon továbbra is Svájc áll, amit főként stabil politikai rendszerének és magas életszínvonalának köszönhet. Érdemes azonban figyelembe venni folytonos semlegességét is, az ország ugyanis 1815 óta nem vett részt hadviselő félként külföldi háborúban. Sőt, a bécsi kongresszuson hivatalosan is elismerték állandó semlegességi politikáját, ami immár több mint két évszázada irányítja a svájci külpolitikát.

A svájciakat Kanada követi a rangsorban, ők két helyet javítottak az egy évvel korábbi adatokhoz képest, ezzel megerősítve békés és befogadó társadalmuknak és diplomáciai hozzáállásuknak hírnevét.

A skandináv országok szintén előkelő helyen szerepelnek: Norvégia, Svédország, Finnország és Dánia vannak még ott a top hatban. Ezek az országok a stabilitás, az átláthatóság és a környezeti vezető szerep globális imázsából profitálnak.

Magyarország javított a megítélésén

Hazánk a 35. helyről a 32-re mozdult előre, ezzel három helyet javítva. A Place Brand Observer legfrissebb országprofilja alapján Magyarország reputációja összetett képet mutat – ezért is szerepelhetünk csupán a rangsor középmezőnyében.

Hazánk márkaértékét a kulturális vonzerő és a regionális szerepvállalás erősítik, ugyanakkor az országprofil még a magyar felsőoktatás (különösen a Semmelweis Egyetem) nemzetközi elismertségét, valamit a magas relatív közbiztonságot és az alacsony terrorfenyegetettséget is kiemeli.

Továbbra is kihívást jelent azonban az üzleti hatékonyság kérdése, valamint a korrupciós problémák. A Place Brand Observer szerint ezek a tényezők korlátozzák Magyarország globális versenyképességét.

A környező országokhoz viszonyítva azonban durván lemaradtunk: Ausztria és Olaszország például a 12. és a 13. helyen állnak (ezzel előbbi egy helyet rontva, utóbbi egyet javítva tavalyhoz képest), Németország (egy helyet javítva) a 20., Lengyelország (szintén eggyel előrébb kerülve) a 23., Csehország és Ukrajna pedig a 25. és a 26. helyen állnak (előbbi három pozícióval került hátrébb, míg utóbbi érdekes módon öt helyet javított tavalyhoz képest). Hazánk csupán az egy pozíciót javító, ezzel 41. helyre befutó Romániát tudta leelőzni a régiónkban vizsgált országok közül.

A leglátványosabb visszaesés

Bár a lista legalján Oroszország, Irán, Irak és Kína szerepelnek, ezzel a vizsgált országok leggyengébb reputációját elérve, sokkal látványosabb az Egyesült Államok helyzete.

Az USA 18 helyet esett vissza, így jelenleg a 48. helyen áll. A jelentés szerint ez részben annak tudható be, hogy az ország vámfenyegetéseket tett szövetségesei felé, valamint megkérdőjelezte NATO-kötelezettségeit. Ezek a lépések fokozhatják a kételyeket az amerikai politika és az USA nemzetközi szerepvállalása iránt.

Ezek a rangsorok nem elhanyagolhatóak, mivel egy ország magas reputációja hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, a turizmus fellendüléséhez, valamint a nemzetközi kapcsolatokban való sikeres szerepléshez. A Reputation Lab szerint a reputációs index fontos eszköz lehet a nemzeti márkaépítésben és a globális versenyképesség növelésében is. Összességében tehát Magyarország pozíciójának javítása különösen fontos, ám továbbra sem látható ebben jelentős változás. A környező országokhoz képest is kevésbé jó a megítélésünk, azonban a helyezésünk és a változása még így is jóval kevésbé szembe tűnő, mint például az USA látványosan leromló reputációja.