Ha folytatódik az árzuhanás, drágulni fog az üzemanyag Magyarországon: mutatjuk az okot

- mondta el a Pénzcentrum megkeresésére Grád Ottó. A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára szerint mindez azért van, mert a családoknak fix a költségvetése, tehát ha olcsóbb az üzemanyag, több pénz jut autózásra, könnyebben megengedhető egy-egy hosszabb kirándulás.

Most azonban egy olyan speciális helyzetben vagyunk a szakember szerint, amikor a kettő igencsak elszakad egymástól: hiszen a családok jelentős része otthon van, nem mennek dolgozni, nem kell a gyerekeket iskolába vinni, elmaradnak a vidéki rokonlátogatások. Ennek megfelelően az utóbbi időben azt tapasztalják, hogy meredeken elkezdett csökkenni a benzinfogyasztás annak ellenére, hogy már akár 290 forint alatt is lehet egy litert tankolni. A tendencia pedig csak gyorsul, amióta a kormányzat által bevezetetett járványügyi korlátozások magasabb szintre léptek.

A szövetség tagvállalatai elkezdték elemezni a kialakult helyzetet és azt, hogy szükségesek-e lépések a működés területén, hiszen egy kúthálózat fenntartása összetett feladat, nem egy rövidtávú befektetés. Egyelőre azonban minden töltőállomás változatlan feltételekkel működik a cégeknél, csak azoknál van bizonyos korlátozás, amelyek a tranzitútvonalak mentén helyezkednek el - az operatív törzs ugyanis kijelölt különböző benzinkutakat, amelyeket csak a tranzit, vagy csak a belföldi forgalom vehet igénybe.

Javarészt hazait tankolunk, nincs veszélyben az ellátás

Mint azt a szövetség főtitkára is kifejtette: a hazai üzemanyagellátás jelentős részben a százhalombattai finomítóban megtermelt benzinen és gázolajon alapul - természetesen import forrásokat is bevonnak a beszerzéseknél az olajtársaságok a piaci lehetőségektől függően. A járványhelyzetben várhatóan a kúthálózatok elsősorban a hazai beszerzés biztonságára fognak támaszkodni, hiszen a szállítási többletköltségek mellett egyre kevésbé lehet versenyképes külföldről behozni az üzemanyagot.

- szögezte le Grád Ottó. A verseny élesedni fog azonban a kutak között, mert az árak tovább csökkennek, ahogyan a fogyasztás is, így pedig nagy lesz a küzdelem azért a megmaradó rétegért, aki még mindig tankolja a járműveit.

Nem éri meg betárazni

A pandémiás helyzetben az a nagy kérdés a főtitkár szerint, hogy az árváltozások gyorsasága miatt megéri-e nagyobb tételeket hosszabb távra lekötni az üzemanyagokból. Vélhetően ez is hatással lesz az importált mennyiségre, hiszen mindenki inkább a biztosabb és könnyebben kiszámítható hazai forrást fogja majd előnyben részesíteni.

- húzta alá a Grád Ottó.

- magyarázta a főtitkár, majd arról beszélt, hogy ha nem lenne a vészhelyzet, akkor ilyen árszinten akár rugalmasabb is lehetne az árképzés, mivel, ha olcsóbb az üzemanyag, a vásárló kevésbé érzékeny a töltőállomások közötti árkülönbség nagyságára.

Kiesik a bevétel, nőhet a sarc

Kevesen tudják, de ha bizonyos ideig nagyon olcsó marad az üzemanyag, akkor bizony emelkedni fognak az árak, hiszen az Országgyűlés még 2016-ban a kőolaj árához igazította az üzemanyagokra kivetett jövedéki adó mértékét. Egészen pontosan akkor emelkedik a jövedéki adó, ha a Brent olaj hordónkénti átlagárán alapuló számítás 50 dollár alatti értéket mutat az előző negyedévben.

Grád Ottó véleménye szerint szinte biztos, hogy nyártól sávot fog váltani az adómérték:

Amennyiben nem ugrik meg nyárig az olajár, a jövedéki adó a benzin esetében 120 helyett 125 forint lesz, gázolajnál pedig 110 helyett 120 forint egy literre vetítve.

Miért kell többet fizetni, ha olcsó a benzin?

Ahogyan a szabályozás elvéből is látható, az államnak nagyon nem mindegy, hogy mennyibe is kerül az üzemanyag Magyarországon, és abból mennyi adóbevétel keletkezik. Csak hogy érzékeltessük, mennyire fontos eleme a jövedéki adó a magyar költségvetésnek: ez az adónem nagyjából 1000-1200 milliárd forintos bevételt jelent egy évben - legalábbis az elmúlt évek költségvetései rendre így számoltak. Az áfa mellett a jövedéki adó az egyetlen, ami ezer milliárd feletti adóbevételt generál a fogyasztáshoz kapcsolt adók közül. A befolyó összeg kétharmada az üzemanyag-forgalomból, egyharmada pedig az egyéb termékek (jellemzően dohány és alkohol) értékesítéséből származik.

A sávos rendszerre azért van szükség, mert ha nagyon alacsony az üzemanyagár, akkor kevesebb bevétele lenne az államnak a tervezettnél, és ráadásul az áfa is a jövedéki adóval terhelt üzemanyagár után számolandó - enélkül jó eséllyel fel is borulna az éves költségvetés, ha valamilyen előre nem látható esemény, például egy világjárvány miatt bezuhannak az árak. Ahogy történt ez most is a koronavírus miatt: a kieső bevételt pedig valahogyan kompenzálni kell, hogy ne keletkezzen komolyabb hiány, ezért kell majd a sávos rendszer alapján rádobni azt a pár forintot a benzin és a gázolaj jövedéki adójára.

Ha már itt tartunk: az a literenként 5-10 forint nem is olyan elenyésző összeg, ha azt vesszük, hogy a Magyar Ásványolaj Szövetség honlapján elérhető adatok szerint tavaly csaknem másfél milliárd liter benzin, és nagyjából 2,4 milliárd liter fogyott Magyarországon csak a MÁSZ-tagvállalatoknál. A szövetség gyakorlatilag az összes nagy hálózatot összefogja: a Castrum Ferrerum , a Lukoil, a Mobil Petrol, a Mol, az OIL, az OMV, és a Shell is tagjai a hazai tömörülésnek, amely így összesen ezernél is több töltőállomást foglal magába.

És nagyjából ugyanennyire tehető azon kutak száma az országban, amelyek nem MÁSZ-tagok: a NAV részletes adataiból az derül ki, hogy benzinből tavaly 2 milliárd liter fogyott Magyarországon, gázolajból pedig 3,6 milliárd. A forgalom visszaeséséről még az adóhatóság táblázatában találtunk részletesebb adatokat, egyelőre csak februárig vannak feltöltve a számok.