"Esélyt a legkisebbeknek is" - a versenyképesség titka

Kicsi a bors, de erős

Méretük kicsi, számosságuk azonban nem, ugyanis a kis- és középvállalkozások (kkv) gazdaságban betöltött szerepe nem elhanyagolható. Az uniós átlaghoz viszonyítva az egyetlen terület, melyben elmaradást tapasztalhatunk a hozzáadott értékből való részesedés. A többi területen (KKV-k aránya, alkalmazottak aránya, árbevétel aránya), ahogyan azt a szakállamtitkár is kiemelte, nem tapasztalható szignifikáns lemaradás.

A GKM által megrendelt közvéleménykutatás szerint a vállalkozásokat leginkább akadályozó három tényező a magas adó- és társadalombiztosítási teher, a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága, valamint az erős verseny. Egyed rávilágított a kutatás egy másik fontos eredményére, amely szerint míg a 90-es évek közepén a tőkehiány gondot jelentett, addig ma ez már kisebb arányú probléma.

Forrás: GKM

Milyen célokat követnek?

A kis- és középvállalkozások szektorának fejlesztésére vonatkozó stratégiai cél a termelékenység növelése, az ezt követő célok hierarchiáját pedig az alábbi piramis jellemzi:

Forrás: GKM

A gazdaságfejlesztési politika fő forrását 2007 és 2013 között az uniós alapok képezik, melyek az átlagos éves GDP közel 3 százalékára rúgnak. A gazdaság- és a versenyképesség fejlesztése társadalmi kérdés is - hangsúlyozta a szakállamtitkár, vagyis előbbi fejlesztése mellett szükséges megfelelő hangsúlyt helyezni az egészségügyi és oktatási rendszer javítására, a környezet- és energiafejlesztésre, a közigazgatási reformra.

Hogyan valósulhat meg a versenyképesség növelése?

Három dimenzióban valósulhat meg a fejlesztés. Kiválóság tekintetében a dinamikus növekedést kell elérni a globális piacokon. A strukturális változások révén területi, ágazati változások valósulhatnak meg. A felzárkóztatás pedig megteremti az esélyt a fejlődésre.

A fejlesztés horizontális összetevői révén valósulhat meg mindez, ezek a következők:

• Innováció és technológia,
• Információs és kommunikációs technológia (IKT),
• Humán faktor,
• Együttműködő hálózatok,
• Finanszírozás.

Leszámolás a vissza nem térítendő támogatásokkal?

Tegnapi beszédében Kóka is hangsúlyozta már, hogy a vissza nem térítendő támogatások alkalmazását néhány kivételtől eltekintve vissza kell szorítani. Ennek okaira Egyed is rávilágított, a vissza nem térítendő támogatások ugyanis csupán a vállalkozók kis százalékát érik el.

Emellett ezeknél a támogatásoknál jelentős mértékű a lemorzsolódás, valamint nagy holtteher-hatást generálnak, mindeközben pedig alacsony a tőkemobilizáló képességük.

Az uniós források felhasználásához az úgynevezett "policy mix" megvalósítását választotta a GKM. Ennek keretében 1000 milliárd forint támogatás jut a horizontális célokra, bizonyos teljesítmény feltételek meghatározása mellett. Másrészt megvalósul a fenntartható finanszírozó programok nagy tőkeáttétellel, felzárkóztatási növekedési céllal való beindítása (Jeremie program).

Emellett a vissza nem térítendő támogatások esetén szükséges az átlátható értékelés megvalósítása. Ez Egyed szerint a Gazdaságfejlesztési Operatív Programoknál például már jelen is van, ahol előre kiszámíthatja a pályázó a kiírások alapján, hogy mennyi pontot kaphat.