A főnök minden lépésünket követi: lassan kávézni sem szabad?

Igazából ez a főnök szempontjából is érthető, mert ha éppen nincs kedvünk dolgozni, a munkát senki nem fogja helyettünk elvégezni, de ha már hiányzunk, legalább ne kerüljön sokba a cégnek. A költségcsökkentés miatt vezették be már eddig is sok nemzetközi cégnél, hogy sokkal kevesebb napot tölthetünk betegszabin, mielőtt fizetés nélküli szabadságba fordulna át az influenzánk. A másik bevett szokás pedig az, hogy a számítógépek anyagait bányásszák a szakemberek, hogy vajon mivel is töltjük el a munkaidőnket a munka mellett.

A dolgozók nem igazán érzik át ennek a problémának a fontosságát, bár a vezérigazgatótól az emberi erőforrás területen dolgozókig mindenki egyre többször szembesül ezzel. Egy ezzel foglalkozó tanulmány szerint az éves költsége a hiányzásoknak közel 74 milliárd dollárt (12 737 milliárd forint) tesz ki.

A kifizetett munkabérek 85 százaléka mindössze a tényleges munka, éves szinten a maradék 15 százalék a hiányzások, és a lógás finanszírozása. Ha ezt a nem munkára fordított időt a dolgozók valóban a betegség miatti pihenésre használnák, akkor nem lenne semmi probléma, de egyre több cégvezető kezdi felismerni, hogy sokszor nem erről van szó. A leleményesebb munkavállalók ugyanis képesek betegszabadság alatt nyaralni menni, mert így gyakorlatilag több hivatalos napjuk marad pihenni.

Emiatt van az, hogy a cégek egyre keményebb eszközökhöz folyamodnak. A Wal-Mart például jegyzi, hogy ki az aki korábban megy el, vagy később érkezik, mint a munkaideje, sőt, 4 előre nem jelentett hiányzás után komoly problémákkal nézhet szembe a dolgozó.

Néhány vállalat valóság-show szintű megfigyelőrendszert vezetett be, így kordában tartva a nem eléggé motivált dolgozókat. Sok helyen a munkavállaló már gyakorlatilag úgy érezheti magát, mint régen az iskolában, mikor a tanító nénit mindenről tájékoztatni kellett, és napközben tilos volt kijárni az iskolából...

De úgy tűnik, hogy sokszor működik a fegyelmezés, mivel egy amerikai légitársaság évente összesen 2 millió dollárt (344,12 millió forint) spórol a megszorítások óta. Bár sok esetben már az is elég, ha mondjuk a beléptető-rendszer méri az érkezés és a távozás idejét. A munkarend nincs meghatározva, de a heti 40 órának meg kell lennie, vagyis ha valaki lógni szeretne, vagy csak megnyújtani az ebédidejét, azt megteheti, de másnap nincs kizárva, hogy nem ér haza vacsorára...