Nyerő tipp a sikerhez: elárulták a titkot az amerikaiak!

A bevezetés után egyértelművé válik, hogy nem másutt, mint a reptereken. Mindez pedig az utasszám és egyben a késési idő növekedésére vezethető vissza, hiszen mi mást csinálhatna egy reptéren rekedt utas, mint hogy vásároljon?

2007 során egy kongresszusi jelentés szerint az utasok összesen 320 millió órát veszítettek a járatok késései miatt, amelyből éves szinten átlagosan 40 milliárd dollárnyi veszteség keletkezik (mind a légitársaságok, mind pedig az utasok számára). A reptéri üzletek azonban örülhetnek, nekik jól jön egy-egy késés, vagy járat-törlés.

Míg 1990-ben még csupán a reptéri bevételek 30 százaléka származott kiskereskedelemből, parkolásból, illetve egyéb reptéri szolgáltatásokból, addig az utóbbi időben ez az arány már 50 százalékra emelkedett. A nagyobb légikikötőkben ez az arány már 60 százalékot is kitesz.

Az ICAA, a Nemzetközi Polgári Repülési Felügyelet szeptemberben kiadott tanulmánya szerint 2005-ben 53 észak-amerikai reptér adatainak vizsgálata alapján a kikötők 2 milliárd dollár nyereséget értek el, szemben a légitársaságok 10 milliárd dolláros veszteségével. Az ötvenháromból csupán öt reptérnek nem sikerült nyereséget termelnie.

A félreértések elkerülése végett nem árt tisztázni, hogy mindezek ellenére a reptereknek nem érdeke a késések "kitermelése". Nekik a folyamatos, visszatérő forgalomra van szükségük, azonban a késések az utasok számára megterhelőek. Végső soron tehát a nyertesek a reptereken üzletet nyitó cégek.

Az iparágban leginkább magáncégek tevékenykednek, az öt legnagyobb reptéri tevékenységet folytató tengerentúli cégből négy magántulajdonban van. A Paradies Shop Atlantában indult egy bolttal, s már 48 éve folyamatosan sikeres és nyereséges, így mára már több mint 500 egységet tudhat magáénak

Ezen cégek számára a kilátások kedvezőek, ugyanis az FAA, az amerikai légügyi hatóság előrejelzése szerint 2025-ig éves szinten 2,7 százalékkal növekszik majd az utasszám. A késések révén így egyre többen rekednek a légikikötőkben, ahol nem tudnak mást tenni, csupán vásárolni.

Az Airport Council International felmérése szerint a repterek 26 százaléka rendelkezik DVD-kölcsönzővel, 48 százalék játszóházzal, 11 százalék videojáték-állomásokkal, 28 százalék élőzenével, 34 százalék masszázs-szalonnal, s 17 százalék manikűrössel.

Üröm az örömben, hogy ezek az üzletek, s sikerük is a légiipar teljesítményéhez kötött. Ez pedig azt jelenti, hogy számukra sem üdvös az üzemanyagárak emelkedése, hiszen amennyiben drágul a repülés, kevesebb lesz az utas is, akiket ki kell szolgálni...