Magyarország = korrupció

A magyarországi üzleti kultúra nem a tiszta versenyt helyezi középpontba, a visszaéléseken kapott cégek nem esnek rossz társadalmi megítélés alá. Az üzleti szféra csak kis hányadában van tisztában az etikus üzleti magatartás hosszú távú profitteremtő és kockázatcsökkentő pozitív hatásával. Az üzleti korrupciós jelenségek esetében is meghatározók a történelmi kulturális hagyományok, amelyek a bizalmi kapcsolatok hálózatát helyezik előtérbe a különböző társadalmi tranzakciók megvalósításához - állapítja meg a Trasparency International Korrupciós kockázatok az üzleti életben című felmérése.

Nem csak pénzről szól

A korrupció elterjedt jelenség Magyarországon, politikai hovatartozástól és gazdasági szektortól függetlenül találkozunk különböző megnyilvánulási formáival. Egyaránt jelen van a pénzmozgással nem járó, kölcsönös szívességek alapján működő korrupciós gyakorlat, és a pénzmozgást is feltételező korrupció. Az utóbbi esetben egyre gyakoribbak a többszereplős, láncba szerveződő tranzakció-sorozatok, ami a korrupció intézményesülésének tendenciájára hívja fel a figyelmet.

Lyukak: pártfinanszírozás, közbeszerzés

A politikai elkötelezettség hiányát azonban alighanem jól mutatja: a felmérésben megkérdezett üzleti szereplők szerint az alapvetően megfelelőnek minősíthető magyarországi jogszabályi környezetben két olyan pont van, ahol mielőbbi beavatkozásra van szükség: az egyik a pártfinanszírozás, a másik a közbeszerzések területe.

Másfelől mind a központi, mind a helyi közigazgatás működésében túlságosan nagy állami befolyás érezhető. Emellett az igazságszolgáltatás sem kezeli megfelelően a korrupciós ügyeket: a nyomozati szervek nem elég hatékonyak, a bíróságok pedig esetenként felkészületlenek az ügyek kezelésére.

A túlzott állami befolyást mutatják az üzleti szférára nehezedő magas adminisztratív terhek, a gazdaság jelentős részét uraló állami megrendelések, valamint a politikai és gazdasági elit szoros összefonódása. Több állami kezdeményezés a fejlődés irányába mutat, azonban gazdasági és szabályozó szerepében az állam mindeddig nem teremtett az üzleti szférának megfelelő, azt teljesítményre és versenyre ösztönző klímát.

Miért lehet korrupció?

A felmérés tanulsága szerint a korrupcióra az állam részéről a már említett hiányosságok és az összefonódások ténye mellett az ad lehetőséget, hogy alacsonyak a tisztviselői bérek, hiányoznak az etikai kódexek. A közbeszerzéseknél gyakori, hogy adott cégre szabott pályázatot írnak ki, vagy éppen maga a kíirás ösztönöz kartellre. Ugyanakkor nincs igazi következménye a hibás teljesítésnek. A közbeszerzésekkel kapcsolatos anomáliák a TI becslése szerint 20-25 százalékkal drágítják meg a beszerzéseket.

Nem ártatlan azonban üzleti szféra sem, természetesen: a vállalkozások 99 százalékát adó kis- és középvállalati szektorban a megélhetési korrupció vált általánossá, amibe a TI belesorolja az adócsalást és a fekete foglalkoztatást is.