Durva visszaélések: Ferrari az uniós pénzből!

Szabálytalansági eljárás

A szabálytalanságokra, csalásokra a legtöbb esetben az ellenőrzések elvégzése alatt kerül sor. Az uniós szabályozás szerint a külső és a belső ellenőrzések mellett az egész folyamatban szükséges egy verifikációs ellenőrzés is. Ez pedig azt jelenti, hogy vagy a közreműködő szervezet, vagy az irányító hatóság biztosítja a kedvezményezett által benyújtott jelentések, nyilatkozatok, bizonylatok ellenőrzését, illetve a helyszíni ellenőrzést.

Ennek során derülhet fény arra, hogy valamilyen szabálytalanság történt. Ha az ellenőrzés megtörtént, úgy annak következményeképpen sor kerülhet valamilyen javaslat megfogalmazására, vagy valamilyen szabálytalanság megállapítására, esetleg az erre vonatkozó gyanú feltárására. Végső soron következményképpen sor kerülhet a támogatási szerződéstől való elállásra, vagy más hatóság eljárásának kezdeményezésére (például közbeléphet a rendőrség).

Fontos, hogy az uniós intézményrendszerben meg kell különböztetni a szabálytalanságot és a csalást, ez utóbbi az Európai Bizottság definíciója szerint szándékosan elkövetett szabályszegés, amely jogszabálysértésnek minősül, s kizárólag bíróság minősítheti ennek.

Jelentési kötelezettség

Bizonyos szabálytalansági eljárásokról negyedévente jelentét kell küldeni az Európai Bizottságnak, ebbe a körbe csak azok tartoznak, amelyek 10 ezer eurónál magasabb összegre vonatkoznak.

Az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) pontosan ezekre az esetekre jött létre, küldetése az unió pénzügyi érdekeinek védelme, a csalás, a korrupció, illetve az egyéb szabálytalanságok elleni küzdelem, melyet belső és külső vizsgálatokkal, illetve a tagállamok illetékes szerveivel való együttműködésen keresztül lát el.

Az OLAF adatai szerint a tavalyi évben összesen 666 ügyet jelentettek a szervezetnél. A legtöbb bejelentést Románia tette, míg Máltától nem érkezett egyetlen egy ügy sem. Magyarország 13 bejelentéssel élt, így a középmezőnyben helyezkedünk el. Ebből összesen 2 aktív esetet vizsgáltak, ebből az egyik egy vámokkal kapcsolatos visszaélési eset volt, a másik pedig egy közvetlenül brüsszeli finanszírozású projekt.

Különleges esetek

Mint már említettük, az Open Europe gyűjtötte össze azokat a nagyobb csalási-visszaélési eseteket, melyekre fény derült. Szerencsére magyar eset nincs az általuk felsorolt 100 példa között. Ennek ellenére most felsorolunk itt néhány érdekesebbet közülük.

Ferrari az uniótól

Az olasz Cosenza városágban egy fogorvos uniós pénzből vásárolta meg sárga Ferrari Testarossa kocsiját, egy Forma 1-es autót és még 55 különböző luxus-gépjárművet. Az uniós pénzt eredetileg persze nem erre kapta, hanem egy napelem-üzletre, amely azonban sosem indult útjára. Mint utóbb kiderült, a fogorvos csupán egy láncszem volt egy nagyobb lélegzetvételű visszaélési ügyben, ahol összesen 80 millió euróval követtek el csalást, különböző gazdasági társaságok mindenféle luxuscikket vásároltak rajta, kocsiktól kezdve a motorkerékpárokon át egészen a jachtokig.

Nyilvános illemhely a versenyképességért...

Bio-olívaolaj a szemétdombról

Bio megjelöléssel termesztettek olívabogyót és különböző növényeket a szintén olasz Pugliában, azonban kiderült, hogy a növények gyakorlatilag egy 10 méter magas szemétdombon nőttek. Az ültetvény tulajdonosai hamis dokumentumokat küldtek be arról, hogy az olívaolajat biogazdálkodásban állítják elő. A csalás gyanúja mellett a helyi hatóságok az egészségre káros hatásokat is elkezdték vizsgálni.