Csődtörvény: megmenthetik a cégeket

Ugyanakkor a tervezet egyszerűsíti, gyorsítja a fizetésképtelen cégek felszámolását, kivezetésüket a gazdasági forgalomból.

Évente több mint tízezer felszámolás indul, ám a csődök száma az utóbbi időben még a tízet sem érte el: ez is azt mutatja, hogy a számtalanszor módosított, csaknem húszéves csődtörvény a gyakorlatban nem működik. A fizetési moratóriumhoz meg kell egyezni a hitelezőkkel, s ez szinte lehetetlen elvárás.

Az új szabályozás viszont a kérelem alapján egy munkanapon belül védelmet nyújt a csődöt kérő adósnak. A fizetési haladék nyolcvan napig illeti meg, ezalatt alkalmat kap a hitelezőkkel való megegyezésre. Ha nem sikerül tető alá hozni a csődegyezséget, további 180 napra, sőt, azt követően is meghosszabbítható a moratórium, egy évnél tovább azonban nem tarthat.

Az adósnak kedvező, a mostani rendelkezésekhez képest egyszerű a csődegyezség szabályozása is: mindössze a biztosított és a nem biztosított hitelezők külön-külön támogatását kívánja meg.

A felszámolások döntő hányada kiürített cégek ellen folyik. Az eljárás sok időt, gyakorta másfél-két évet is igénybe vesz. Az előterjesztés a felszámolók kirendeléséhez, eljárásához átláthatóbb feltételeket alakít ki.

Fontos szempont a visszaélések megakadályozása. Ezért azok a menedzserek, akik magánvagyonukból nem tudnak eleget tenni a hitelezői követeléseknek, eltilthatók lesznek a vezető tisztségviselői poszttól. Az eltiltás teljes nyilvánosságot kap: a cégjegyzékből bárki ingyenes keresőprogram segítségével ellenőrizheti, hogy az adott személyt eltiltották-e vagy sem.