Jövőre kérhetjük a magáncsődöt

A nemrég elkészült tervezetben adósságrendezési eljárásnak nevezik a magáncsődöt, az Igazságügyi Minisztérium szerint azért, mert a magáncsőd kifejezést "megbélyegzőnek" találták.

A tervezet célja, hogy az adósságspirálba került családokat reintegrálják a társadalomba, valamint hogy a lakossági eladósodást csökkentsék, és segítsék a felelős hitelezői magatartás kialakulását. Hangsúlyozzák: nincs olyan jogintézmény, amely önmagában megoldaná a problémákat, ez csupán a kezelés egyik lehetséges eszköze.

A magáncsőddel azok az adósok élhetnek, akiknek van valamekkora vagyonuk, büntetlen előéletűek, és rosszhiszemű magatartásukkal nem akadályozták a hitelezői követelések érvényesítését. További feltétel, hogy az adós és a vele egy háztartásban élők csak tízévente egyszer kezdeményezhetnek ilyen eljárást. Viszont - a korábbi tervekkel ellentétben - nem csak a munkanélküliek élhetnek a magáncsőddel.

A tervezet szerint a magáncsődnek két altípusa lenne, és az adós dönthetné el, melyiket választja. Az első a hitelezőkkel kötött megállapodáson alapul. Ezt annak érdemes választania, akinek egy nagy hitelezője van. Ebben az esetben az adóst az eljárás kezdetétől moratórium védené a végrehajtástól. A hatóság által kijelölt vagyongondnok szervezésében az adós és a hitelezők közt egyeztetés lenne, ahol a hitelezők döntenek, hogy hozzájárulnak-e a tartozások átütemezéséhez.

A másik megoldáshoz nem kell a hitelezők beleegyezése - ez az adós önkorlátozásán alapul. Ebben az esetben az adós az eljárás ötéves időtartama alatt a vagyongondnokra ruházza át a vagyona feletti rendelkezési jogot. A vagyongondnok pedig ebből először kifizeti a tartozások 25 százalékát, majd az adós befolyó jövedelmeiből folyamatosan törleszt öt évig.