Rémálom lett a magyar pár házvásárlásából: pincébe zárt ember, állandóan kivonuló rendőrség

Nemrég egy olvasónk az alábbi történettel kereste meg szerkesztőségünket: egy megyeszékhelyen élő fiatal pár végre beköltözött álmaik otthonába egy jó nevű környéken. A beköltözés után azonban hamar kiderült, hogy a szomszédságban nem mindenki örül az új lakóknak. Egy idős hölgy a szomszéd telken ugyanis szinte napi rendszerességgel tesz bejelentést a hatóságoknál a párral szemben.

A vádak között szerepel hangoskodás, valamint az is, hogy valakit fogva tartanak a pincében – holott az ingatlannak nincs is pincéje. A rendőrség, a mentők és még a katasztrófavédelem is rendre kivonul a helyszínre, minden alkalommal ellenőrzést tartva.

A folyamatos hamis bejelentések nemcsak kellemetlenek, a pár életét rendkívüli módon megkeseríti az, hogy folyamatosan magyarázkodniuk kell a teljesen alaptalan vádak miatt.

A történeteket olvasva sokakban felmerülhet a kérdés: mikor minősül egy bejelentés valótlannak, és mi számít már jogilag zaklatásnak? Mit tehetnek az érintettek, és meddig köteles a rendőrség és más hatóság számtalan, ugyanattól a személytől érkező valótlan bejelentés után is reagálni az újabb bejelentésre?

Az ügy kapcsán az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda és a rendőrséget is megkerestünk, hogy feltegyük nekik a kérdéseinket.

Zaklatástól a hamis vádig

Először is szerettük volna tisztázni, hogy jogi szempontból minek minősül, ha valaki rendszeresen, nyilvánvalóan valótlan bejelentéseket tesz a hatóságoknál.

Az ügyvédi iroda szakértője szerint több büntetőjogi kategória is szóba jöhet, elsőként a hamis vádat (Btk. 268.§) említette. Mint mondta, ez a legsúlyosabb minősítés, ami akkor valósulhat meg, ha valaki egy konkrét, ártatlan személyt (akiről tudja, hogy ártatlan) vádol meg bűncselekmény elkövetésével egy hatóság (pl. rendőrség, ügyészség) előtt azzal a szándékkal, hogy ellene büntetőeljárás induljon. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

Ez egy fokkal enyhébb, de szintén komoly bűncselekményként említette a hatóság félrevezetését (Btk. 271.§). Az ügyvéd szerint ez akkor valósul meg, ha valaki egy hatóságnak bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetéséről tesz valótlan bejelentést, de nem vádol meg konkrét személyt, vagy a bejelentés nem büntetőeljárás megindítására irányul. A bejelentő célja a hatóság felesleges riasztása, erőforrásainak lekötése. Ez a bűncselekmény vétség miatt 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

A szakember szerint közvetetten, de idetartozik a rágalmazás (Btk. 226.§) is, ami akkor valósulhat meg, ha a valótlan bejelentés célja nem elsősorban a hatósági eljárás megindítása, hanem egy másik személy becsületének csorbítása. Rágalmazást követ el, aki más előtt valakiről a becsület csorbítására alkalmas, valótlan tényt állít. A rágalmazás magánindítványra üldözendő, ami azt jelenti, hogy a sértettnek kell kérnie a büntetőeljárás megindítását. Alapesetben vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

Az ügyvéd szerint a zaklatás (Btk. 222.§) az a bűncselekmény, amely a jelen tényállásba a legjobban beleillik.

Ha a bejelentő rendszeresen, tartósan, háborgató jelleggel teszi a valótlan bejelentéseket azzal a céllal, hogy a sértett magánéletébe, napi életvitelébe önkényesen beavatkozzon és megfélemlítse, zaklatást követ el. Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A rendőrség hozzátette, hogy a 112-es segélyhívó szám indokolatlan hívása szabálysértésnek minősül, amely pénzbírságot vonhat maga után. Mint kiemelték,

Ezen szabálysértést az követi el, aki az ingyenesen hívható egységes európai 112-es segélyhívó számot, valamint a nemzeti segélyhívó számot nem a rendeltetésének megfelelő célból használja

– emelték ki, majd azt is elmondták, hogy a szabálysértés ismételt elkövetése a büntetés kiszabása során súlyosbító körülmény. A rendőrség kitért arra is, hogy azok a bejelentők, akik a köznyugalom megzavarására alkalmas, hamis bejelentést tesznek, esetleg azt a látszatot keltik, hogy valamilyen közveszéllyel járó esemény következik be, minősített esetben akár ötévi szabadságvesztésre is számíthatnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Elképesztő csaló banda bukott le: tucatnyi magyart húztak le egy új módszerrel, milliós a kár

Hamis mobilgarázs hirdetésekkel károsítottak meg több mint 50 embert. Egy Hajdú-Bihar megyei férfi és társai bűnszövetségben összesen 14 millió forintot csaltak ki a sértettektől.

Mit tehetünk, ha mi is érintettek vagyunk?

Következő kérdésünk az volt, hogy mit tehet ilyenkor az, akit hamisan vádolnak meg, és milyen jogi eszközökkel lehet fellépni a bejelentővel szemben. Az ügyvédi iroda két lehetőséget említett:

• a büntetőjogi fellépést és
• a polgári jogi fellépést.

A büntetőjogi fellépés esetén az érintett feljelentést tehet a rendőrségen, ami az ügyvéd szerint a legcélravezetőbb és legcélszerűbb megoldás. A feljelentésben részletesen elő kell adni a történteket és csatolni a rendelkezésre álló bizonyítékokat.

A polgári jogi fellépés célja lehet a jogsérelem orvoslása és anyagi kompenzáció kérése. Előnye, hogy a bizonyítás egy fokkal egyszerűbb, mint a büntetőeljárásban, és a fókusz a sérelmen van. Ebben az esetben a bíróságtól több dolog is kérhető: további jogsértéstől való eltiltást, sérelemdíj megfizetését, kártérítés megfizetését, ha anyagi kár is keletkezett (pl. ügyvédi díj, elmaradt jövedelem).

A szakértő kiemelte, hogy a büntetőeljárásban a bizonyítási teher magasabb, mert minden kétséget kizáróan bizonyítani kell, hogy a bejelentő bűncselekményt követett el, a polgári perben ugyanakkor elegendő a valószínűsítés is.

Természetesen szem előtt kell tartani, hogy annak érdekében, hogy az érintettek sikerrel léphessenek fel jogi úton a hamis bejelentéseket tevő illetővel szemben érdemes lehetőleg minél több bizonyítékot összegyűjteni: hatósági dokumentumokat, iratokat, leveleket, idézést, határozatot, amit a bejelentések következtében kaptak; tárgyi és okirati bizonyítékokat (fotókat, videófelvételeket, amelyek bizonyítják a valós állapotot), levelezéseket, e-maileket, sms-eket (a bejelentővel folytatott bárminemű kommunikációról). Az ügyvéd szerint javasolt naplót is vezetni a bejelentésekről és a hatóságok megkereséseiről, továbbá érdemes lehet a rendőrségtől minden alkalommal jegyzőkönyvet kérni, amikor kijönnek a helyszínre. Mindezek mellett fontosak a személyi bizonyítékok is, így tanácsos feljegyezni a tanúk nevét és elérhetőségét, akik tudják bizonyítani a valótlan bejelentéseket.

Fontos még összegyűjteni polgári jogi igényérvényesítés esetén a vagyoni kár vonatkozásában például az ügyvédi munkadíjról szóló számlákat vagy az igazolásokat a jövedelemkiesésről (ha a rendőrség miatt nem tudtunk elmenni munkába). Esetlegesen az orvosi papírok is lényegesek lehetnek, amennyiben a folyamatos bejelentések egészségügyi problémákat is okoznak (magas vérnyomás, alvászavar, szorongás stb.).

EZ IS ÉRDEKELHET

Mérgező pokol a szomszédban: elhagyott vegyi üzemre bukkantak a lakóházak közelében + Fotók

Egy hazai urbex-csapat olyan elhagyott vegyi üzemre bukkant, ahol még mindig szerteszét hevernek a veszélyes vegyi anyagok – a szagok fullasztóak, a hely pedig életveszélyes.

Kockázatok

Arra a kérdésünkre, hogy milyen költségekkel, időtartammal és kockázatokkal járhat egy ilyen jogi eljárás az érintett fél számára, az iroda azt válaszolta, hogy ez több dologtól is függ. Mint hangsúlyozták, az ügyvédi díj abszolút változó irodánként és ügyvédenkként, ezen felül az igazságügyi szakértő kirendelése (polgári perben, ha szükséges) több százezer forintos költséggel is járhat, amelyet meg kell előlegezni. Polgári per indítása esetén eljárási illetéket kell fizetni, amely a követelés összegétől függ. A pervesztes fél ezeket a költségeket köteles megtéríteni az eljárás lezártával, de addig is meg kell előlegezni. 

A feljelentés megtétele ingyenes (ide nem értve az ügyvéd munkadíját), továbbá a magánindítvány megindítása (pl. rágalmazás, zaklatás esetén) is illetékmentes. Ugyanakkor mind a büntető, mind a polgári eljárás is akár évekig húzódhat:

átlagosan egy jogi eljárás lezárultáig reálisan 2-4 évvel kell számolni.

A farkast kiáltó fiú esete?

Ezzel kell számolnia, és ezt teheti tehát az, aki ellen valótlan bejelentéseket tesz a szomszédja. De mi a helyzet a hatóságokkal? Ők mit tehetnek akkor, ha ugyanattól a személytől már számos alkalommal érkezett bejelentés, amelyekről kiderült, hogy hamisak, és az illető újabb bejelentést tesz a hatóságok felé? Mi van akkor, ha egyszer tényleg bűncselekmény tanúja lesz az addig valótlan bejelentéseket tevő személy, és újra hívná a rendőrséget?

A szakértő kiemelte: a hatóság nem teheti meg azt, hogy egy bejelentésre nem reagál, minden hívást komolyan kell venniük.

Egyetlen valós eset elmulasztásának következménye – például egy ember halála – összehasonlíthatatlanul súlyosabb, mint a hamis riasztásokra elpazarolt erőforrás.

Ugyanakkor megjegyezte, ha ugyanattól a személytől már sokadjára alaptalan bejelentés érkezik, akkor elképzelhető, hogy nem fogják olyan komolyan venni ezeket a bejelentéseket, és ez alapján mérlegelhetik a bejelentés sürgősségét.

Továbbá a hatóság nincs elzárva attól, hogy eljárást indítson a bejelentő ellen, és akár a hatóság félrevezetése bűncselekmény is szóba jöhet. Kirívóbb esetekben a hatóság polgári úton is érvényesítheti azon költségeit, amelyeket a hamis bejelentések okoztak.

Az ORFK megerősítette, hogy a rendőrség, a mentők, és a katasztrófavédelmi munkatársak a bejelentéseket minden esetben komolyan veszik. Ugyanakkor kiemelték, hogy az indokolatlan hívások túlterhelhetik a rendszert veszélybe sodorva azoknak az életét, akik valóban a rendőrség, mentőszolgálat vagy a katasztrófavédelem segítségére szorulnak. Hozzátették: a rendőrség minden tudomására jutó esetet megvizsgál, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

Ritkán szólnak csak a jogról az ehhez hasonló ügyek

Az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda nyomatékosította, nincs két egyforma ügy, és az érintettek mindenképpen forduljanak szakértő ügyvédhez, mielőtt büntetőjogi, vagy akár polgári jogi útra folyamodnának.

Az iroda szerint ezek az ügyek ritkán szólnak csak a jogról, sokkal inkább elmérgesedett emberi viszonyok, kezeletlen pszichés problémák és a közösségi szintű konfliktuskezelés hiányának tünetei állnak a háttérben.

Bár a jogi eszközök elengedhetetlenek a sértett védelmében és a cselekmény szankcionálásában, a valódi, hosszú távú megoldás gyakran a jogon kívül keresendő: a mediációban, a szociális ellátórendszer vagy az egészségügyi segítségnyújtás bevonásában

– mondták.