Távoltartási végzés feltételei: ezt mondja ki a távoltartási törvény, így születik az ítélet

Cikkünkben annak jártunk utána, hogyan szerezhet valaki távoltartási végzést Magyarországon és milyen feltételeknek kell ehhez teljesülnie. Tudd meg, milyen esetben ki kezdeményezheti a távoltartási eljárást, mikor kell kérvényt leadni, milyen bírósági végzés szükséges hozzá és melyek azok a jogszabályok, amelyeket érdemes ismernünk! Mi történik a távoltartási végzés megszegése esetén, milyen jogorvoslati lehetőségei vannak a sértettnek?

Távoltartás törvény Magyarországon

A magyar büntetőjogban alkalmazott megelőző, illetve kényszerintézkedések egyik formája a távoltartás, ami a terhelt személy tartózkodási helyének szabad megválasztását és szabad mozgását korlátozza, szabadságának tényleges megvonása nélkül. Az eljárás lényege, hogy a terhelt (erőszakos, zaklató vagy egyéb módon veszélyes személy) bűnmegelőzés vagy bűnismétlés megakadályozása végett távol maradjon az érintett sértettől (bántalmazott, veszélyeztetett személytől), így biztosítják a fenyegetett fél nyugalmát és megakadályozzák megfélemlítését, további bántalmazását.

A távoltartás elrendeléséről több törvény is rendelkezik: ide soroljuk a 2017. évi XC. törvényt a büntetőeljárásról, a 2009. évi LXXII. törvényt a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról, illetve a 2012. évi C. törvényt a Büntető Törvénykönyvről, amely a zaklatás, mint bűncselekmény kapcsán említi az intézkedést.

A távoltartásnak Magyarországon három fő formája van, amelyek az ideiglenes megelőző távoltartás, a megelőző távoltartás, illetve a bíróság által elrendelt távoltartás.

A távoltartás elrendelését követően több szempontból is korlátozzák a terhelt magatartását. A terhelt személy nem tarthat kapcsolatot sem közvetlen, sem közvetett módon a sértettel (nem keresheti fel személyesen vagy más módon), emellett korlátozhatják a szabad mozgáshoz való jogát, illetve lakóhelyének vagy tartózkodási helyének szabad megválasztásához való jogát (pl. hagyjon el egy ingatlant vagy egyéb helyszínt és maradjon távol tőle) is. Az intézkedések egyes esetekben a terhelt szülői felügyelet jogát és gyermekeivel való kapcsolattartásának jogát is érintik. 

Hogyan történik a távoltartás elrendelése?

Fontos kiemelnünk, hogy a hozzátartozók közötti erőszak megelőzése és visszaszorítása céljából alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartás, a megelőző távoltartás és a büntetőjogi kényszerintézkedésként elrendelt távoltartás különböznek egymástól. A megelőző vagy az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelése akkor történik, amikor családon belüli erőszak keretei között valósul meg valamilyen bűncselekmény, melynek következtében a sértett fél feljelentést tesz.

Maga a feljelentés megtétele alapvetően nem nyújt azonnali védelmet és nem elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a sértett további bántalmazását. A gyanúsított meggyanúsításáig, azt követően a vele szembeni büntetőjogi kényszerintézkedés alkalmazásáig nyújt megoldás az ideiglenes megelőző távoltartás vagy a megelőző távoltartás elrendelése, végül büntetőjogi távoltartás rendelkező el. Nézzük, mi a konkrét különbség köztük és hogyan zajlik a folyamat!

Ideiglenes megelőző távoltartás

Abban az esetben rendelik el, ha hozzátartozók közötti erőszakkal kapcsolatos bejelentés érkezik a rendőrségre. A helyszínre érkező rendőrök felmérik az eset valódiságát és súlyosságát, majd amennyiben a körülmények ismeretében szükségesnek ítélik, megtörténik az elrendelése, melynek

időtartama legfeljebb 72 óra – ez idő alatt kezdeményezhető a megelőző távoltartás.

Megelőző távoltartás

Kezdeményezheti a rendőrség, illetve a sértett (a polgári jog szabályai szerint korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett is indítványozhatja) vagy annak egy közeli hozzátartozója is, elrendeléséről pedig a bíróság dönt polgári nemperes eljárás keretei között.

A bírósági végzés ideje legfeljebb 60 nap, amely során szükség szerint elindul a terhelt személy ellen a büntetőeljárás.

A büntetőjogi távoltartás elrendelése

Ennek elrendelése akkor történhet meg, ha családon belüli erőszakból kifolyólag büntetőeljárás indult és megtörtént a tettes meggyanúsítása és kihallgatása. Ilyen esetekben tipikusan fennáll a veszélye annak, hogy a tettes újabb bűncselekményt követhet el a sértettel szemben vagy megkísérelheti a bizonyítás megnehezítését. Ezt olyan objektív indokokkal támasztják alá, mint például egy korábbi távoltartási végzés megszegése vagy a sértett vallomástételének befolyásolása.

Indokolt esetben megtörténik a bírósági végzés kiállítása, melynek időtartama egy alkalommal, egyszerre maximum 4 hónap lehet. Amennyiben a veszélyeztető körülmények továbbra is fennállnak, a határidő meghosszabbítható.

Mik a távoltartási végzés feltételei?

A távoltartás elrendelése több okból kifolyólag is bekövetkezhet, melyek közé soroljuk a bizonyítás megnehezítését vagy meghiúsításának megakadályozását, illetve a bűnismétlés megakadályozását. A feltételek minden esetben egyediek (kit/kiket kell kerülnie a terheltnek, milyen hosszúságú időtartamra, mekkora távolságra, mely helyszíneket nem látogathatja – pl. a sértett lakóhelye, iskolája, munkahelye stb.) az elkövetett bűncselekmény vagy a veszélyhelyzet súlyosságától függően.

Mikor szükséges a távoltartási kérelem beadása?

Az ideiglenes megelőző távolságtartást a rendőrség rendeli el, amennyiben valaki bejelentette az esetet – ezt nem csak a sértett teheti meg, hanem például egy egészségügyi alkalmazott, az iskola, egy hozzátartozó vagy a rendőrség is. Külön kérelem nem kell hozzá, az eljárás a bejelentést követő 12 órán belül lezajlik. A megelőző távoltartást a bíróságon kérelmezheti a sértett vagy a rendőrség, szóban vagy írásban (ez a távoltartási kérelem minta segíthet a kérelem megfogalmazásához), nem feltétlenül szükséges papíralapú dokumentumot leadni.

A kérelem előterjesztését azon a bíróságon teheti meg a bántalmazott, ahol életvitelszerűen tartózkodik. Büntetőeljárás keretei között a távoltartást szintén kérvényezheti a sértett: ebben az esetben az ügyészséghez kell beadnia egy indítványt, aki az iratokat továbbítja a bíróságra. A döntést a bíró hozza meg, a végzés fogja tartalmazni azt, hogy mik a feltételek, és hogy milyen formában és meddig köteles a terhelt távol maradni a sértettől.

Mivel jár a távoltartás szabályainak megszegése?

A távoltartási végzés megszegése ideiglenes megelőző vagy megelőző távolságtartás esetén szabálysértésnek minősül - akár a bántalmazás folytatása, akár ártalmatlan okból kifolyólag történik -, melynek következménye alapesetben 60, több szabályszegés esetén pedig akár 90 napos elzárás is lehet, amelyet a rendőrség gyorsított szabálysértési eljárásban is elbírálhat. A helyszínen történő tettenérés letartóztatással és legfeljebb 72 órás őrizetbe vétellel járhat. Súlyosabb esetben a szabályok megszegése és egyéb bűncselekmények elkövetése súlyosabb büntetésbe is kerülhet.

Fontos kiemelnünk, hogy a szabályszegés kizárólag akkor von jogi következményeket maga után, ha az esemény bizonyíthatóan a hatóságok tudomására jut – ha a sértett nem tudja bizonyítani a bírósági végzés megszegését, nincs lehetősége jogorvoslatra. A bűncselekmény bizonyítását fényképpel vagy videóval, hangfelvétellel, tanúvallomással lehet igazolni – erre azért van szükség, hogy ne lehessen alaptalanul, valótlan tények állítására alapozva távoltartás elrendelni, ami szintén bűncselekmény.