Durva dolog került ki az AI-ról: vajon veszélyben vannak miatta a magyarok munkahelyei?

A cégek 32%-a használ mesterséges intelligencián alapuló szoftvert, alkalmazást (AI, MI). A szolgáltató szektorban cégek több mint fele (53%), a kereskedelmi szektor esetén 42% használ AI-t. Az építőipari (19%) és ipari cégek (29%) esetében ez az arány szerényebb, de közel sem elhanyagolható, tekintettel arra, hogy ezen szektorok esetén az AI integrálása a tevékenység természetéből fakadóan nehezebb.

Az AI-val kapcsolatosan fontos kérdés a szabályozás és a kontrollált használat, amelyre ritkán látunk példát: azon cégek körében, amelyek mesterséges intelligencián alapuló szoftvereket használnak, csupán 17%-nál létezik valamilyen belső szabályozás.

A szabályozás hiányát a technológia viszonylagos újdonsága magyarázza; az MI használatával kapcsolatos működési modellek és rutinok még nem lettek kellőképpen kidolgozva a cégeknél. Bár összességében alacsony a belső szabályozással rendelkező vállalatok aránya, szektoronként vizsgálva jól látható, hogy minél nagyobb egy ágazatban az MI-t használó cégek aránya, annál magasabb a belső szabályozással rendelkező vállalatok hányada.

Az MI alkalmazások további kiterjesztését a már ilyet használó cégek 88% tervezi. A szolgáltató szektorban működő vállalatok – amelyek jelenleg is a legnagyobb arányban alkalmaznak AI-t – tervezik leginkább bővíteni a technológia munkahelyi használatát: 97%-uk számol további fejlesztéssel. A kereskedelemben a cégek 74%-a tervezi az MI további használatát, amivel jócskán elmarad a szolgáltató szektortól.

Az iparban és az építőiparban – bár az AI használata jelenleg kevésbé elterjedt – a technológiát már alkalmazó vállalatok jelentős hányada szintén további bővítést tervez. Az ipari cégek nagyobb aránya tervezi növelni a technológia használatát, mint a kereskedelemben, ahol már sokkal elterjedtebb az AI használata.

A további AI bővítést tervezők magas hányada jól jelzi, hogy a jövő munkavégzési folyamatait a legtöbb cég az MI gyakori használatával képzeli. Az alacsony szintű belső szabályozás rámutat a bizonytalanságra és az ismerethiányra, jelezve, hogy a cégeknél még nincs meg a szükséges tudás a kockázatok azonosításához és a felelős alkalmazás eljárásainak kialakításához.

Míg az építőiparban és az iparban még nem igazán tudták integrálni az AI-t a munkavégzésbe, addig a szolgáltató és a kereskedelmi szektorban már magas, de még kezdeti fázisú az AI elterjedtsége. A mesterséges intelligencia hatékony munkahelyi alkalmazása a piaci verseny egy fontos új szegmense lehet a jövőben. Bár a belső szabályozások korlátozhatják az MI teljes potenciáljának kiaknázását, ezek nyújtanak garanciát a belső kockázatok kezelésére és a konzisztens, magas minőségű munkavégzés biztosítására.