Adatvezérelt energiakereskedelem és AI-transzformáció: ezek az Audax Renewables jövőévi célkitűzései

Hogyan értékelné a cég szempontjából a legutóbbi évet? Mely tényezők alakították leginkább a piaci környezetet, és hogyan reagált mindezekre a vállalat?

A piacot az elmúlt időszakban elsősorban a geopolitikai feszültségek, a piaci volatilitás, az uniós és hazai szabályozási környezet változásai, az orosz energiahordozók fokozatos kivezetésének következményei, a közép-európai infrastruktúra szűk keresztmetszetei és az időjárásfüggő megújuló termelés szélsőségei határozták meg. Miközben folyamatos a bizonytalanság, a vállalat számára ez az év inkább stabilizációt hozott: a működésben fegyelmezett folyamatokra és gyors döntéshozatalra építettünk, a napi piaci mozgásokat közel valós időben követtük, és a beszerzés és az értékesítés szoros, adatvezérelt együttműködésével reagáltunk.

A csoportszintű együttműködés különösen fontos volt: az olasz, spanyol és holland leányvállalatokkal megosztott best practice-ek a kockázatkezeléstől kezdve a portfólió optimalizálásáig számos területen javították az ellenállóképességünket. A hazai szabályozási változásokra is célzottan készülünk, ideértve a negyedórás elszámolásra történő átállás tervezett hatálybalépését és az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) finomhangolását.

A stabilizációt végső soron a munkatársak elkötelezettsége és a prudencia tette lehetővé; még kiélezett időszakokban is biztosítani tudtuk a szolgáltatás folyamatosságát.

Idén márciusban foglalta el az Audax Renewables ügyvezető igazgatói pozícióját. Új vezetőként milyen célokat tűzött ki, és mik voltak az első lépések?

A pályám jogászként indult, de 2000 óta az energetika különböző szegmenseiben dolgozom, villamosenergia- és gázkereskedő cégeknél, kis- és nagyvállalati környezetben, nemzetközi csoportoknál is, így a teljes értéklánc számos részletét volt alkalmam látni. A jelenlegi megbízatásban a normál üzletmenet stabilizálása mellett az új stratégia kialakítását vállaltam. Ennek része az IT- és AI-transzformáció elindítása, amely az adattisztításra, az egységes adatmodellre és a front-, mid- és back-office folyamatok end-to-end összekapcsolására épül.

Pap Gabriella, az Audax Renewables ügyvezetője

A kereskedési oldalon az algoritmikus és AI-támogatott működést fokozatosan vezetjük be, a portfólióaggregátori szerep erősítésével párhuzamosan. A nagyvállalati rendszerek terén tervezett ERP-bevezetés és egyes auditok a működési kockázatokat csökkentik, miközben a gyorsan bevezethető AI-használati esetek a rövid távú értékteremtést célozzák.

Európában és Magyarországon is aktív energiakereskedőként, valamint zöldenergia-termelőként mit látnak a hosszú távú (zöld)energiaellátási szerződések (PPA-k) iránti keresletben a KKV-k és a nagyvállalatok körében? Az ügyfelek inkább hosszabb távra fixálnak vagy évről évre optimalizálnak, és váltogatják az energiakereskedőiket?

Az ügyfélportfólió nagyságrendileg egyharmad KKV és kétharmad nagyvállalati ügyfélből áll, ugyanakkor a volumen szerinti megoszlás ettől eltérhet. A makrogazdasági kihívások, különösen az autóipari és az akkumulátoripari értékláncban, egyértelműen növelték az árérzékenységet. A KKV-k körében az a tapasztalat, hogy aki elsődlegesen költségstabilitásra törekszik, az egy–három évre fix áras szerződést választ. Esetükben az árérzékenység jellemzően erősebb, ezért a termékválasztásnál az átlátható, kockázati profilhoz illeszkedő konstrukciókból érdemes kiindulni.

Aki hajlandó mérsékelt kockázatot vállalni, az fix bázismennyiség mellé a fennmaradó részre a napon belüli vagy nap előtti piaci árképletet preferálja. Emellett mind szélesebb körben jelennek meg az okosmérésre támaszkodó, zónaidős termékek, ahol a fogyasztó a saját terhelési profilja időzítésével csökkentheti az energiaköltséget.

A nagyvállalatoknál a villamosenergia-vásárlási megállapodások iránt stabil az érdeklődés, különösen ott, ahol a fenntarthatósági célok és a CO2-lábnyom csökkentése elsődleges. Magyarországon a naperőművi penetráció magas, a versenypiaci termelők – akik nem a kötelező átvételi rendszerben (KÁT) vagy a METÁR-támogatási rendszerben értékesítenek – aktívan keresik a PPA-partnereket. A tömeges elterjedés legnagyobb akadálya jelenleg az, hogy a fogyasztói ár- és a termelői megtérülési elvárások gyakran nem találkoznak. Ennek ellenére tárgyalunk egy tízéves konstrukcióról is, amely volumene és futamideje miatt unikálisnak tekinthető a hazai piacon.

A virtuális PPA-k iránti érdeklődést itthon az ország- és kapacitáskockázatok, valamint az elszámolási bizonytalanságok mérséklik, így elsősorban a fizikai PPA-kra koncentrálunk.

Elérhető olyan termék a KKV-k számára, amellyel a napon belüli fogyasztási profilhoz igazodva juthatnak kedvezőbb árhoz?

Igen, a zónaidős, napon belüli differenciált árazású konstrukciók pontosan erre szolgálnak. A magyar energiamixben az időjárásfüggő megújuló termelés aránya már érdemben befolyásolja a napon belüli árak alakulását, ezért azok a fogyasztók, akik a termelésük vagy szolgáltatásuk folyamatát részben át tudják ütemezni a kedvezőbb órákra, kézzelfogható költségelőnyt érhetnek el. Értelemszerűen olyan vállalatok számára előnyös elsősorban a zónaidős elszámolás, amelyek nagy energiaigényű gépekkel, nappali műszakban dolgoznak. Ezek a megoldások okosmérési adatokra és előrejelzésekre támaszkodnak.

A siker kulcsa a terhelési profil tudatos kezelése és az energiagazdálkodási fegyelem.

Hogyan látják a hazai fogyasztók szerepét a rugalmassági piacon, mennyire nyitottak a vállalatok a részvételre?

A rugalmassági szolgáltatások iránt van érdeklődés, és több konkrét tárgyalással kapcsolatban is előrehaladott állapotban vagyunk. A tipikus nagyfogyasztói csomag ma már három pillérre épül: saját naperőművi betermelés, tervezett akkumulátoros energiatároló rendszer, valamint a fogyasztói terhelésmenedzsment. A legnagyobb kihívás azonban nem technikai természetű, hanem szervezeti és üzleti: a működésátalakítás szükségessége – műszakok, termelési rend, vezérlési hierarchia –, a beruházási igények és az, hogy a rugalmasságból származó bevételek sok esetben képletekhez és piaci helyzetekhez kötöttek, nem pedig előre fixált kapacitás- vagy energiadíjakhoz.

A digitálisan érettebb, fejlettebb termelésirányítással és adatintegrációval rendelkező vállalatok gyorsabban tudnak haladni, de még náluk is kérdés, hogy a rendszerbe avatkozás milyen kockázatot jelent a termelés folyamatosságára. Emellett gyakran felmerül a döntési felelősség átrendezése: mi az arány a termelésirányítás és az energetikai optimalizáció között, és ki hozza meg a végső döntést a beavatkozásról. Ezek a kérdések alapos belső egyeztetést igényelnek, és a megtérülés kimutatása is rendkívül komplex feladat, mert dinamikus képleteket kell összevetni egy megszokott, stabil működéssel.

Említette, hogy vezetőként az egyik célkitűzése az IT- és AI-transzformáció elindítása. Miben áll a vállalat AI-alapú átalakulása a beszerzés, a portfóliómenedzsment és az ügyfélkiszolgálás terén?

A cél egy adatközpontú működési modell, amelyben a front-, mid- és back-office folyamatok egységes adatrétegen kapcsolódnak össze. A kereskedelemben a rövid távú előrejelzések, az ajánlatképzés, a menetrendezés és a kitettségkezelés fokozatosan algoritmizálható; a humán szakértelem ezekben a rendszerekben a modellfelügyelet, a kivételkezelés és a stratégiai döntések irányába tolódik.

Az ügyfélkiszolgálás két csatornán fejlődik: az egyik a digitális önkiszolgálás, ahol a szerződéskötéstől a számlázáson át az energiaadatok elemzéséig sok folyamat automatizálható; a másik a magas hozzáadott értékű tanácsadás, amely a komplexebb ügyfeleknél nem váltható ki. A belső felmérésünk körülbelül ötven potenciális AI-használati esetet azonosított, ezek közül a gyorsan bevezethető, mérhető értéket hozó megoldásokat ütemezzük előre, párhuzamosan a nagyobb informatikai projektek futtatásával.

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben (EKR-ben) kötelezettként, hogyan biztosítják az elvárt energiamegtakarítás teljesítést, és hogyan értékelik a rendszer legutóbbi, augusztusi módosításait, amelyek elsősorban nem a vállalati, hanem a lakossági energetikai projekteket priorizálják?

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer uniós logikáját ismerjük, és több tagállami gyakorlatot is figyelemmel kísérünk. A hazai keretrendszer legutóbb augusztusában bejelentett változtatásai – a klaszterek és a kötelezettségi mértékek átalakítása, bizonyos szorzók csökkenése – minden érintett számára újratervezést tettek szükségessé. EKR-megfelelés szempontjából a vállalati stratégiánk több pilléren nyugszik.

Először is, hitelesített energiamegtakarítási egységek (HEM) beszerzése aukciókon és bilaterálisan, a minőség és a transzparens elszámolhatóság figyelembevételével. A HEM-ek tőzsdei aukcióinak likviditása és árdinamikája vegyes tapasztalatokat mutatott: az előző negyedéves aukción aluljegyzés és alacsony árszínvonal volt inkább megfigyelhető.

Másodszor, a nagyfogyasztó partnerekkel való célzott egyeztetés, ahol 2025-ös beruházásaik potenciális hozzájárulását mérjük fel, ugyanakkor tudatosan távolságot tartunk a kivitelezői és beruházói szereptől, mivel ezek túlmutatnak egy energiakereskedő core businessén.

Az anyavállalat az első helyet szerezte meg az energia és közmű kategóriában a Newsweek legmegbízhatóbb vállalatainak sorában. Minek köszönhető ez a kiemelkedő eredmény?

Csoportszinten fontos visszajelzés, hogy a Newsweek listáján az energia és közmű kategóriában kiemelkedő eredményt ért el az anyavállalat. A módszertan több szempontot ötvöz – fenntarthatóság, munkavállalói bizalom, reputáció –, és széles mintára támaszkodik. Működési filozófiánk középpontjában a kiszámíthatóság és a hosszú távú együttműködés áll.

Ez az energiapiacon nemcsak kereskedelmi kérdés, hanem kockázatkezelési és reputációs is: egy erős beszállítói bázis, egy stabil ügyfélportfólió és egy fegyelmezett belső működés együtt adja azt a bizalmi tőkét, amely volatilis környezetben is megtartó erő.

Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy Magyarországon is következetesen ezt a működésmódot képviseljük: a rövid távú haszonmaximalizálás helyett a kölcsönösen előnyös, kompetenciára és átláthatóságra épülő kapcsolatokat tartjuk elsődlegesnek.

Milyen évre számíthatnak jövőre a hazai energiakereskedők és vállalati ügyfeleik? Milyen stratégiát érdemes követni a stabil és profitábilis működéshez?

A kulcs a fegyelmezett és adatalapú működés. A negyedórás elszámolás és az EKR finomhangolása a fogyasztók és a kereskedők oldalán is kidolgozott folyamatokat és megbízható adatminőséget igényel. A KKV-knál a fogyasztás tudatos időzítése, az okosmérésre épülő zónaidős termékek és a kockázati profilhoz illesztett szerződéses képletek jelenthetik a legnagyobb gyakorlati nyereséget. A nagyvállalatoknál a PPA-k és a portfólióaggregáció kínálnak stabil, zöldített energiabeszerzési pályát, feltéve, hogy az ár- és hozamelvárások közötti távolság csökken.

A rugalmassági piac pedig akkor tud bővülni, ha a vállalatok a termelésirányítás és az energetikai optimalizálás közötti döntési rendet tisztázzák, és a beruházási igényeket a valós bevételi potenciállal vetik össze. A mesterséges intelligencia akkor hozza meg a várt eredményt, ha nem „ráépül” a töredezett folyamatokra, hanem a folyamatok egységesítésével párhuzamosan kerül bevezetésre. Mi ezen a pályán haladunk, és továbbra is azt a reziliens, transzparens működést tekintjük irányadónak, amely a csoport tapasztalatára támaszkodik, de a magyar piac realitásaihoz igazodik.

Címlapkép és fotók: Pénzcentrum