A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) inflációs adatai alapján egyértelműen látható, hogy az áremelkedés a nyugdíjasokat súlyosabban érinti, mint a teljes lakosságot. Május során a pénzromlás az előző év azonos időszakához képest 8,5 százalék volt, míg a nyugdíjasoknál 11,4 százalék - írja a Magyar Hírlap.
Mináry Borbála, a KSH főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy február során 3,5 százalékos különbség mutatkozott az inflációban a teljes lakosság valamint a nyugdíjasok között, melynek oka, hogy a két csoport fogyasztási szerkezete eltérő.
A nyugdíjasok fogyasztásában lényegesen nagyobb súllyal szerepel a háztartási energia, a gáz, valamint a távfűtés. Az ezekre fordított kiadások a teljes lakosság körében 8,7 százalékos arányt képviselnek a fogyasztói kosárban, míg a nyugdíjasok esetében ez az arány 15 százalék.
Hasonló eltérés tapasztalható az élelmiszerek tekintetében is, egy átlagos magyar háztartás összes kiadásának 22 százalékát, míg a nyugdíjasok 30 százalékát fordítják élelmiszer-vásárlásra.
Emellett meg kell jegyezni, hogy a nyugdíjasok jövedelmi viszonyaiban legalább oly mértékű a különbség, mint a lakosság egészében, így valószínűsíthető, hogy a kisnyugdíjasok körében súlyosabbak az infláció hatásai.
JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A gyógyszerárak emelkedése sem kedvez a nyugdíjasoknak, ugyanis itt egy év alatt 18 százalékos volt a drágulás mértéke. Egy nyugdíjas kiadásainak 6,2 százalékát, egy átlagos háztartás ezzel szemben 2,7 százalékát költi gyógyszerekre.
A főosztályvezető-helyettes szerint a pénzromlás üteme szeptemberben, az áfa-kulcsok, valamint az energiaárak emelése után kezdett emelkedni, majd márciusban érte el a tetőpontot. Ekkor az infláció kilenc százalék volt, a nyugdíjas infláció pedig 12,4 százalék.








