Alig ismert szabály szedi áldozatait: csúnyán megbüntetnek, ha így vezetsz a jeges úton, nincs kibúvó

Nagy felháborodást váltott ki egy közösségi médiában terjedő videó, amelyben egy férfi arról számol be: barátja felesége havas, nem takarított úton megcsúszott, az autója az árokban, a tetején állt meg, majd a helyszínre érkező rendőrök 32 500 forintos bírságot szabtak ki rá.

A videó készítője szerint a helyzet abszurd: miközben az út napok óta hóval borított, a takarításért felelős szerb nemhogy elnézést kérne, hanem még meg is büntetik azt, aki összetörte a saját autóját.

A történet azonban jogi szempontból jóval kevésbé egyértelmű, mint amilyennek elsőre tűnik. A rendőrség ugyanis nem a „megcsúszást” vagy a felborulást szankcionálja, hanem azt vizsgálja, betartotta-e a sofőr a KRESZ alapvető kötelezettségeit.

@dailydrivenmuscles

Elfogadhatatlan!!!

♬ eredeti hang - FunByKrisz

Realtív gyorshajtás

Az ilyen esetekben leggyakrabban előkerülő szabály a KRESZ 26. § (4) bekezdése, amely kimondja:

A jármű sebességét a sebességhatárokon belül úgy kell megválasztani, hogy a vezető járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell.

De a szabály azt is kimondja, hogy mindenki köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy havas, jeges, nem takarított úton nem a megengedett sebesség a mérvadó, hanem az, hogy a járművezető képes-e uralni az autót. Még akkor is szabályszegés állapítható meg, ha a sofőr a tábla szerint szabályosan, például 50 km/órával haladt.

Ezt nevezik relatív gyorshajtásnak: ilyen esetben a baleset azért következik be, mert a jármű sebessége nagyobb, mint amivel a manőver kivitelezhető - esetünkben a kanyar bevétele. Sokan elfelejtik, de a KRESZ által előírt sebességhatárok nappali időszakra, jó látási és útviszonyokra vonatkoznak.

Szintén gyakran hivatkozott rendelkezés a KRESZ 25. § (1) bekezdése:

Járművel a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.

A rendőrségi gyakorlatban az árokba csúszás, felborulás tipikusan azt jelzi, hogy a jármű feletti uralom megszűnt. Ez önmagában nem bűn, de következtetésként szolgálhat arra, hogy a vezető nem az útviszonyoknak megfelelően közlekedett.

Anyagi kár történt - saját magadnak is számít

A videóban elhangzik, hogy a bírság indoka az is volt: anyagi kár történt, mégpedig a sofőr saját autójában. Ez sokak számára igazságtalannak hat, ám a KRESZ és a szabálysértési gyakorlat szerint ez nem kizáró ok. Ha a hatóság megállapítja, hogy a baleset oka szabályszegés volt - például nem megfelelő sebességválasztás, vagy nem a körülmények indokolta magatartás -, akkor az anyagi kár ténye megalapozhatja az eljárást akkor is, ha más nem sérült.

Gyakori ellenérv, hogy az út nem volt letakarítva. Valóban, az út kezelőjének van síkosságmentesítési kötelezettsége, de ez nem mentesíti a járművezetőt a saját kötelezettségei alól. Emlékezzünk a már említett KRESZ-bekezdésre a személy- és vagyonbiztonságról. Ha az út havas, jeges, az nem felmentés, hanem egy körülmény, amihez a sofőrnek alkalmazkodnia kell.

A volán mögött végső soron mindig a járművezető felelőssége, hogy az adott körülmények között biztonságosan tud-e közlekedni.

A kulcs a defenzív vezetés

A szakemberek szerint a legjobb taktika ilyen körülmények között a defenzív vezetés, vagyis az a szemlélet, amely szerint a járművezető nem pusztán a szabályok betűjét követi, hanem folyamatosan mérlegeli a körülményeket és a lehetséges kockázatokat.

A defenzív vezetés lényege az előrelátás: számolni kell azzal, hogy az út csúszós, a tapadás korlátozott, mások hibázhatnak, és a jármű reakciói eltérhetnek a megszokottól. Ez tudatosan megválasztott sebességet, nagyobb követési távolságot és minden manővernél fokozott óvatosságot jelent.

Jeges úton a legfontosabb alapelv a nyugodt, kiszámítható vezetés: minden mozdulatot finoman és időben kell végrehajtani. Csökkentett sebességgel érdemes haladni, a megszokottnál jóval nagyobb követési távolságot tartva, hogy legyen idő reagálni a váratlan helyzetekre.

Gyorsításkor és fékezéskor kerülni kell a hirtelen pedálmozdulatokat, kanyarban pedig lehetőleg fékezés nélkül, egyenletes tempóval kell haladni. Fontos előre figyelni az útfelület árulkodó jeleire – fényes, sötétebb foltok, árnyékos szakaszok –, mert ezek gyakran jegesek. Ha mégis megcsúszik az autó, a pánik helyett a kormányt finoman a megcsúszás irányába kell fordítani, és kerülni kell az éles ellenkormányzást vagy a hirtelen fékezést.

Címlapkép: Varga György, MTI/MTVA