Puskaporos hangulat: terrorveszély az olimpián!

1948 London

A brit főváros kapta a II. világháború utáni első olimpiai játékok rendezési jogát. Németország és Japán kivételével a meghívottak között szerepeltek a háborúban vesztes országok, köztük hazánk is. A rendezést megnehezítette, hogy egyes városrészek még romokban hevertek, nagyok voltak a helyszínek közötti távolságok és egyes versenyekre nem találtak elég megfelelően felkészült bírót.

A játékokon 59 ország több mint négyezer sportolója vett részt, akik elszállásolása óriási feladat volt, mivel nem készült el az olimpiai falu. A háború utáni nehézségek ellenére a versenyeken szép számú szurkoló bíztatta a sportolókat.

Magyarországon az újjáépítés mellett a sportélet is feltámasztására is nagy hangsúlyt fektettek (ekkor épült a tatai edzőtábor is), ezt jelzi a Londonban elért tíz aranyérmünk, de a legeredményesebb olimpiánkra még 4 évet várni kellett.

1952 Helsinki

A finn főváros rendezhette volna az 1940-es olimpiát, de az a háború kitörése miatt elmaradt. 12 évvel később a kiváló sportnemzet mintaszerű, máig emlékezetes olimpiát rendezett. Elsőször szerepelt a résztvevők között a Szovjetunió, mely 22 aranyérmével a második lett a 40 aranyat szerző Egyesült Államok mögött.

A magyar csapat szereplését nagy várakozás előzte meg, az olimpiára érkezett 189 magyar sportoló ennek megfelelően teljesített és 42 érmet, közte 16 aranyat szerzett a július 19-től augusztus 3-ig tartó játékokon. Az összesített éremtáblázaton a két világhatalom mögött a harmadik helyen végeztünk.
A remek szereplésen felbuzdulva Budapest benyújtotta pályázatát a 1960-as olimpiai játékok megrendezésére. Ekkor már folyamatban volt a Népstadion (ma Puskás Ferenc stadion) építése, amit 1953. augusztus 20-án át is adtak a munkálatok akkori áron 160 millió forintot emésztettek fel.

1956 Melbourne

A déli féltekén rendezett olimpiai játékok megnyitó ünnepségére november 22-én került sor és - bár a rendezők próbáltak pártatlanok maradni - a szuezi válság és a magyar forradalom éreztette hatását a játékokon. Hazánk versenyzői vállalták a hosszú utat, az otthon hagyott családtagok iránti aggodalom és a bizonytalan hírek miatt azonban nem mindenki tudta kihozni magából a maximumot.

A rendkívüli események, a hosszú út és a nehézkes akklimatizáció ellenére a magyar versenyzők 9 aranyérmet szereztek. Sajnos a 111 fős magyar olimpiai csapatból nem mindenki tért haza, többen Ausztráliában, vagy az Egyesült Államokban telepedtek le és új hazájuk színeiben versenyeztek tovább, vagy vállaltak edzői feladatokat.

1960 Róma

Budapestnek ismét nem jött össze az olimpiai játékok lebonyolítása, ezúttal az olasz főváros, Róma hódította el az orrunk elöl a rendezés jogát. Az olaszok nagy lendülettel és óriási befektetésekkel készültek fel a sport elit vendégül látására. A versenyzők a világ 83 országából érkeztek, számuk első alkalommal haladta meg az ötezer főt.

A magyar csapat a nehézségek ellenére hat aranyérmet szerzett, mindenképpen meg kell említeni Gerevich Aladár kardvívót, aki először 1932-ben vett részt olimpián és összesen hét aranyérmével máig a legeredményesebb magyar olimpikon.

A félnehézsúlyú ökölvívást az amerikai Cassius Marcellus Clay nyerte, aki később Muhammad Ali néven ismert meg a világ. A melbourne-i játékokat követően ismét a Szovjetunió végzett az összesített éremtáblázat élén, az Egyesült Államok és a házigazda előtt.

1964 Tokió

19 évvel a második világháborút követően Japán kapta az olimpiai játékok rendezésének jogát, a megnyitó ünnepségen egy az atomtámadás napján Hirosimában született fiatalember gyújtotta meg az olimpiai lángot. A precíz japán felkészülésnek és szervezésnek köszönhetően újonnan épített sportlétesítményekben zajlottak versenyek.

A magyar csapat kiheverte a néhány évvel korábbi sokkot és újra remek eredményeket értek el a versenyzőink, ezt bizonyítja a 10 magyar aranyérem. A helsinki olimpia óta a versenyek színvonala folyamatosan emelkedett, ez a tendencia a mai napig megfigyelhető.
Folyamatosan bővült a résztvevő országok száma és egyre több versenyszámban mérhették össze a képességeiket a sportolók.

Amikor a politika és az üzleti világ beleszól a sportba...