Modern szakrendelők nyílnak a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben uniós támogatásból

Az egészségügy 2006-2010 közötti időszakának egyik legnagyobb kihívása az esélyegyenlőség megteremtése a gyógyításban, aminek egyik fontos eleme a járóbeteg szakrendelői hálózat fejlesztése. A kistérségi járóbeteg-szakellátás, valamint a kórházi járóbeteg-ellátás modernizációjáról szóló pályázat nyerteseit augusztus 12-én hirdették ki. A pályázatok hozzájárulnak ahhoz, hogy minden régióban elérhető közelségbe kerüljön a betegekhez a magas színvonalú egészségügyi ellátás. A fejlesztéseknek köszönhetően a vidéki aprófalvas településen bárkinek hasonló esélyei lesznek a gyógyulásra, mint a nagyvárosokban.

A kistérségi járóbeteg-szakellátásról szóló pályázat 16 nyertes önkormányzata lehetőséget kap arra, hogy a pályázati kiírás értelmében új kistérségi járóbeteg-szakellátó központot építsen, legfeljebb 1.500 m2-es alapterületen. Ez a pályázat elsősorban 25 olyan hátrányos helyzetű térséget célzott meg, amelyek járóbeteg-szakellátás szempontjából ellátatlannak tekinthetők, így jelentősen csökken azon települések száma, ahol a járóbeteg-szakellátás elérésének lehetősége messzebb van, mint 15 kilométer.

A pályázat meghirdetésének célja: az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, a társadalmi esélykülönbségek csökkentése, a szolgáltatási hiányok megszüntetése és bővítése a szükségleteknek megfelelően, a lakosság közeli ellátást biztosító szolgáltatások komplex rendszerének kialakítása, a munkavállalók munkerőpiaci esélyeinek javítása, a munkavégző -képesség gyors helyreállítása a betegségek megelőzésével, korai felismerésével.

A pályázat meghirdetésekor a rendelkezésre álló keretösszeg 25 milliárd forint volt. Pályázni csak eszköz- és ingatlanépítéssel együttesen lehetett. A felépülő 16 kistérségi járóbeteg-szakellátó központ vadonatúj épületet, vadonatúj infrastruktúrát, személyzetet jelent. A megvalósuló informatikai fejlesztés - a telemedicina -, a távdiagnózis alkalmazásának lehetőségével- biztosítja a gyógyítás modern lehetőségeit is. Így az építkezés végén európai színvonalon, kényelmes, elegáns XXI. századi környezetben a legújabb műszerek, technológiák alkalmazásával gyógyulhatnak a betegek. A vissza nem térítendő támogatás mértéke 500-1.000 millió forintig terjedhet. Egy projekthez 90 százalékos uniós támogatás jár, illetve a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a támogatási intenzitás 95 százalékot is elérheti. Az intézmények természetesen kistérségi szinten látják el feladatukat, ezért több, a kistérségben működő önkormányzat is részt vesz a projektek megvalósításában.

A másik pályázat eredményeként 7 olyan kórházban nyílik meg a járóbeteg-ellátás fejlesztésének lehetősége, ahol megszűnt, vagy minimálisra csökkent az aktív kórházi ellátás. Ennek következtében az érintett kistérségekben is elérhetővé válnak a magas szakmai színvonalú egészségügyi szolgáltatások, járóbeteg-szakellátások.

A pályázat meghirdetésekor rendelkezésre álló keretösszeg: 6,4 milliárd forint, amelyből 300-800 millió forint közötti támogatás volt elnyerhető. Kilenc pályázat érkezett be, ebből hetet nyilvánítottak nyertesnek. A megítélt támogatás összege meghaladja az 5,3 milliárd forintot.

A pályázat célja: a társadalmi esélykülönbségek csökkentése, a kórházi ellátást kiváltó szolgáltatások magas színvonalú biztosítására alkalmas infrastruktúra megteremtése, a lakosság közeli ellátást biztosító szolgáltatások komplex rendszerének kialakítása, a térségek versenyképességének, népességmegtartó képességének megőrzéséhez szükséges feltételek biztosítása az egészségügyi fejlesztésekkel.

A pályázónak az épületfejlesztést és az új eszközök beszerzését együttesen vállalnia kellett. A beruházások megvalósítására mindkét esetben két év áll rendelkezésre.

A pályázati kiírásoknak a vártnál kevesebb pályázat felelt meg. Az ebben a körben sikertelen pályázók ugyanakkor új kiírás keretében juthatnak majd a megmaradt forrásokhoz. Az ő felkészülésüket tanácsadással segíti majd az intézményrendszer. A pályázók tehát nem dolgoztak hiába, előkészületeik nem váltak feleslegessé, hiszen, a bírálati szempontoknak megfelelő, módosított tartalmú pályázatok beadásával újabb járóbeteg-szakrendelők épülhetnek.

A pályázati kiírás részleteiről:

A járóbeteg-szakellátás intézményrendszerének jelenlegi egyik legnagyobb problémája a hozzáférés egyenlőtlensége. Ez részben azt jelenti, hogy még az alapvető fontosságú egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben is igen nagy az eltérés (például a 10.000 lakosra jutó kapacitások nagyságában), másrészt azt is, hogy számos olyan település létezik az országban, ahonnan a járóbeteg-szakellátás messzebb van, mint 15 kilométer.

Ezért a TIOP 2.1.2 pályázatot azon kistérségi önkormányzatok között hirdették meg, ahol a heti közfinanszírozott szakorvosi óraszám a pályázat benyújtásának időpontjában 70 vagy annál kevesebb. Feltétel volt, hogy a kistérség lakosainak száma minimum 13.500 fő legyen, valamint, hogy legalább 15 000 fő ellátását kell biztosítani.

A TIOP 2.1.2 "Kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítása és fejlesztése" című konstrukciót a HEP IH 2007. október 31-én hirdette meg 25 milliárd forintos keretösszeggel, a beadási határidő 2008. február 29. volt.

A TIOP 2.1.3 (az aktív kórházi ellátásokat kiváltók) esetében a szakkórházak kivételével pályázhattak azon intézmények fenntartói, ahol
• többszakmás aktív fekvőbeteg szakellátás működött és legkésőbb 2007. április 1-jétől megszűnt,
• vagy az egészségügyi szolgáltatónak OEP által finanszírozott csak egy szakmára kiterjedő, maximum 20 ágyas aktív kapacitása van,
• vagy jelenleg többszakmás aktív fekvőbeteg szakellátása.

A fenti elvárásokon túl a TIOP 2.1.3 esetében olyan intézményekben indulhat fejlesztés az emelt szint eléréséhez, ahol az adott intézmény legalább 25.000 lakos ellátását vállalja illetve a településen nem működik más közfinanszírozott vagy területi kórház. Meghirdetés: 2007. október 31., a beadási határidő 2008. február 29. volt.