Kényszerűen gyors egyensúlyjavítás

A Magyarországon 2006 ősze óta folytatott egyensúlyjavító gazdaságpolitika 2008 első felében enyhült, a pénzügyi világválság és a forint elleni spekuláció nyomán azonban az államháztartási és a külső pénzügyi hiány gyorsított csökkentése vált szükségessé. Az idén várhatóan a GDP kb. 3,3%-át kitevő deficit ugyan még mindig magas, azonban - az engedélyezett nyugdíjpénztári kiigazítást figyelembe véve - már 3% alatti, vagyis a maastrichti kritériumnak megfelelő hiányt jelent.

Ezzel 2009 tavaszán megszűnhet a túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen, sőt a 2009. évi költségvetési törvény teljesülése esetén jövőre már korrekció nélkül is bőven 3% alá tudjuk szorítani az euró bevezetése és a nemzetközi pénzügyi bizalom szempontjából különösen fontos államháztartási hiányt.

Eközben a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése is elengedhetetlenné vált, mivel a jelenlegi pénzpiaci helyzetben nagyon megnehezült és megdrágult a külföldi forrásokhoz való hozzáférés. A gyakorlatban maga a forráshiány az, ami kikényszeríti a külső deficit mérséklését. A beruházási és fogyasztói kereslet - részben gazdasági válság, részben a hitelforrások szűkülése és drágulása miatt - egyaránt szűkülni fog.

A gazdaság teljesítménye 2009-ben várhatóan 1-1,5%-kal visszaesik, mivel a külső kereslet alig nő, a belső pedig csökken. Az EU-források csak fékezni tudják a beruházási kereslet lanyhulását, illetve a likviditási problémák terjedését.

A bruttó keresetek jövőre mintegy 2-3%-kal emelkednek - ezen belül a költségvetési szektorban lényegében stagnálnak. Az infláció ugyan jelentősen mérséklődik, de a reálkeresetek így is mintegy 1,5%-kal csökkennek (de ezen belül a versenyszektorban csak minimálisan).

A foglalkoztatás a 2008 őszi helyzethez képest érezhetően visszaesik. A fogyasztók megtakarítási hajlandósága emelkedik. Ez részben a kényszer - a hitelek nehéz hozzáférhetősége és költségesebbé válása -, részben az érdekeltség - a betéti kamatok és hozamok magasak, a hitelfelvételhez szükséges önrész nagysága emelkedik, s ennek összegyűjtéséhez időre van szükség - következménye lesz.

Az infláció - főleg a világpiaci energia- és mezőgazdasági árak esése, illetve a magas bázis miatt - a következő hónapokban és 2009 elején is gyorsan esik. 2008-ban éves átlagban 6,2%-os (az év végén 4,5% körüli), 2009-ben 3,5%-os (az év végén 3,2% körüli) áremelkedés várható. A forint árfolyama a nemzetközi pénzpiaci bizonytalanság miatt ingadozni fog, de jellemzően inkább erősödik.

Az a tény, hogy az MNB november végi kamatcsökkentését a forint erősödése követte, arra utal, hogy a következő hónapokban folyamatos lehet a kisebb-nagyobb kamatvágások sorozata. Ugyanakkor, ha jövőre sor kerülne az ERM-2 rendszerbe való belépésre, az euró-bevezetés céldátumának - célszerűen 2012-nek, esetleg 2013-nak - a bejelentésére, ez növelheti a magyar gazdaság, s a forint iránti bizalmat. Ez gyorsabb kamatvágásokban illetve erősebb forintban nyilvánulhat meg.