Roppant költségvetési hiányszámok!

A költségvetések ugyanakkor sehol sincsenek könnyű helyzetben, hiszen a válság két irányból is nagy nyomást jelent. Miközben folyamatosan ott lebeg az állami gazdaságélénkítés kényszere, ezzel párhuzamosan éppen a beavatkozáshoz szükséges adóbevételek csappannak meg a növekedés visszaesése miatt.

A bankmentésben és gazdaságélénkítésben rendkívül aktívnak mutatkozó Egyesült Államok újabb és újabb saját deficitrekordokat állít fel. Az USA a 2009-es pénzügyi év első felében minden korábbinál nagyobb, 956,8 milliárd dolláros hiányt halmozott fel, miközben tavaly az egész éves érték 454,8 milliárdot tett ki. A világ legnagyobb nemzetgazdaságában a GDP 13,1 százalékát is elérheti a teljes idei hiány. A brit közszféra közel 9 milliárd fontos februári hitelfelvétele ugyanakkor a legmagasabb feljegyzett havi érték, és valószínű, hogy London módosítani lesz kénytelen 8 százalékos hivatalos hiányprognózisát.

A globális kereslet visszaesése miatt valószínűleg még az energiaexportjából óriási valutatartalékokat felhalmozott Oroszország is kölcsönfelvételre kényszerülhet, erre az elmúlt tíz évben nem volt példa - mutat rá az FT.com. Az orosz nemzetgazdaság idén 7,3, 2010-re pedig 5 százalékosra becsült költségvetési hiánnyal számolhat.

A még szintén kirívó hiánycélokkal előálló államok többsége ugyanakkor nem a válság által igen súlyosan érintett kelet- és kelet-közép-európai régióból került ki, hanem a nyugati "régi" uniós tagállamok közül. A korábban növekedési éllovasnak számító, de időközben bankmentési akciókba bonyolódott íreknél az euróövezetben valószerűtlenül magas, 10,75 százalékos célt igyekszik "teljesíteni" Dublin, s az 1936-39-es polgárháború óta a legmélyebb recesszióba süllyedő spanyoloknál is jóval a GDP 8 százaléka fölé kúszik a hiány. Ezekhez vagy akár a szintén lelkesen élénkítő franciák 6 százalékához képest az IMF segítségét igénybe vevő Lettország vagy Románia 5-5 százalékos irányszámai akár még szerénynek is mondhatók.