Az Ikea berágott Oroszországra - vagy fordítva?

Ha létezik befektető, akire azt lehet mondani, rengeteg pénzt vitt Oroszországba, akkor az Ikea mindenképp ide sorolandó: az első áruház 2000-es megnyitása óta a cég, mondhatni az orosz vásárlóerő egyik szimbólumává vált.

Az elmúlt 9 évben dollár milliárdokat fektetett a cég az országba, több tucat nagyvárosban nyitott áruházakat, ez a lendület azonban most úgy tűnik, végéhez közeledik, és nem a válság miatt.

Június 23-án Kampard bejelentette, hogy átmenetileg minden beruházást felfüggesztenek Oroszországban, méghozzá "az egyes térségeket jellemző kiszámíthatatlan bürokrácia miatt" - írja a német Spiegel magazin.

Néhány nappal korábban keményebb szavak is elhagyták egy rádióműsorban a svéd alapító száját, ahol már azt állította, hogy 190 millió dollárral rövidítették meg cégét, méghozzá azáltal, hogy a helyi áramszolgáltatók nem tartották magukat a megbeszélt árhoz, így az Ikea kénytelen volt saját generátort építeni magának.

A másik dolog, ami szíven ütötte a bútoróriást, az a dél-oroszországi Samara városába tervezett áruház esete, amelyet már 2007 novemberében meg akartak nyitni, de még ma is zárva vannak kapui.

Az üzlet megnyitása elé különféle akadályokat állítottak a hatóságok, a legutóbb azért nem kapott engedélyt, mert nem találták kellően biztonságosnak egy esetleges hurrikán esetén - holott a térségben egyáltalán nem jellemzőek a szélviharok.

Korábban is történtek hasonló incidensek, mint például a 2004-es moszkvai áruház megnyitásakor, amit az utolsó pillanatban állíttattak le a hatóságok, mondván: a parkolója túl közel került egy gázcsaphoz. Ekkor Kampar személyesen Putyinhoz fordult, de nem sokáig mentek gördülékenyen a dolgok ezután sem: számos egyéb üzletnyitásnál is adódtak problémák a hatóságokkal.