A diszkontok nagy trükkje: így tarolják le termékeikkel Magyarországot

A kereskedelmi márkák, köznyelven sajátmárkás termékek, népszerűsége globálisan ismét felívelőben van, amely mögött a kiskereskedelemben tapasztalható forradalmi változások húzódnak. Ennek eredményeként a következő öt évben gyökeresen átformálódik a gyártókhoz és kereskedőkhöz fűződő fogyasztói viszony, hosszú távon pedig a teljes kiskereskedelmi struktúra. A kereskedők, terjeszkedési stratégiájuk kiemelt részeként, mind nagyobb hangsúlyt fordítanak saját márkáik megjelentetésére az online és offline csatornákon egyaránt.

A mai fogyasztó jellemzően többféle csatornán vásárol, ennek mind szervesebb része a virtuális nagybevásárlás, ami soha nem látott információdömpinget hoz magával. Mindez az elvárások és a bevásárlás megváltozását hozza magával. A globális trendekkel összhangban a magyar fogyasztók is szívesen voksolnak a sajátmárkás árucikkekre, mert úgy vélik, azok minőség tekintetében nem maradnak el a gyártói márkáktól. A Nielsen Shopper Trends kutatása szerint a válaszadók 41 százaléka vélekedik így. Közel egyötödük szerint fejlődik a sajátmárkás árucikkek minősége.

EZ IS ÉRDEKELHET

Életveszélyes termékek a magyar boltok polcain: itt az uniós tiltólista

Termékek százait hívják vissza.

A magasabb minőség iránti fokozott fogyasztói elvárásokra reflektálva a kereskedelmi márkák portfóliójában is megfigyelhető az ún. prémiumizáció jelensége, vagyis valamivel magasabb áron, jobb minőségű termékpaletta kerül a boltok polcaira, valódi versenyt támasztva ezzel a gyártóknak.

A kimondottan árérzékeny magyar fogyasztók kevesebb mint fele vélekedik úgy, hogy a kereskedelmi márkák olcsóbbak a gyártói márkáknál, és 100-ból 41 válaszadó szerint a a kereskedelmi márkák vásárlásakor hangsúlyosan érvényesül a jó ár-érték arány.

Európában a globális átlaggal szemben is magasabb a kereskedelmi márkák értékbeli piaci részesedése: a 17 százalékos világátlaggal szemben 31 százalék volt 2016-ban, utóbbi közel 1 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest. Magyarországon az élelmiszerek között hasonló a tendencia, 28 százalékról 29-re nőtt a sajátmárkás termékek értékben mért piaci részesedése. A Nielsen által monitorozott a 15 legnagyobb élelmiszerkategória között, a sajátmárkás részarány nagysága szempontjából vezet az állateledel (58%), étolaj (53%) és tejföl (42%).

A vegyi áruk között jóval erőteljesebb a gyártói márkák dominanciája: mind 2016-ban, mind pedig 2017-ben a teljes forgalom több mint négyötödét tudhatták magukénak (a kereskedelmi márkák részesedése 18%). A top 15 legnagyobb kategória között a sajátmárkák toplistáján abszolút favorit a konyhai törlőkendő, a kategória eladásainak közel kétharmada (64%) sajátmárkás termék. A második és harmadik toplistás termék szintén háztartási papíráru, az összes értékesített vécépapír 44 százaléka, míg a papír zsebkendő 43 százaléka a kereskedelmi márkák közül kerül ki.

- mondta Kurucz Péter, a Nielsen kereskedői kapcsolatokért felelős igazgatója.

A kereskedelmi márkák új erőre kapott lendületét hajtja továbbá az urbanizáció és az ehhez társuló városi életforma is, valamint a mind nagyobb vásárlóerővel bíró Y generáció is. A korosztály egyre nagyobb szeletet hasít ki a kiskereskedelmi költésekből, tudatosan keresi az innovációkat, az egészségtudatos megoldásokat és prémiumtermékeket.