Kétszer annyit költünk ételre, mint az osztrákok: nem azért, mert többet eszünk

A fizetésünk arányában messze az uniós átlag fölött költöttünk élelmiszerre és nem alkoholos italokra tavaly - derült ki az Eurostat legfrissebb összesítéséből. Eszerint a magyar háztartások az összes elköltött pénzük 18,2 százalékát fordították étkezésre. Nálunk többet csak Romániában (27,8 százalék), Litvániában (21,6 százalék), Észtországban (20,3 százalék), és Bulgáriában (19,2 százalék) költenek az emberek ételre, italra.

Ezzel szemben négy tagállamban az összes kiadás kevesebb, mint 10 százalékát fordították ételre és nem alkoholos innivalóra a háztartások: Ausztria (9,9 százalék), Írország (9,2 százalék), Luxemburg (8,9 százalék) és az Egyesült Királyság (8,2 százalék).

Az uniós átlag 12,2 százalék, ami a harmadik legnagyobb kiadás az EU-s polgároknak a rezsi (24,2 százalék) és az utazás (13 százalék) után.

Ugyanakkor mindez nem azt jelenti, hogy a románok háromszor annyit esznek, mint mondjuk egy londoni, vagy a magyarok kétszerannyi üdítőt döntenek magukba, mint az osztrákok. A mutatóból inkább azt lehet kikövetkeztetni, hogy miképpen alakulnak az árak az egyes népek átlagos jövedelméhez képest. Tehát például egy brit több kenyeret tud venni a jövedelméből, mint egy román, hiába drágább amúgy maga a termék Bristolban, mint mondjuk Bukarestben.

De ha a magyar-osztrák párhuzamot vesszük alapul - ahogy tettük azt a régiós összehasonlító cikkünkben -, akkor is kiderül, hogy míg nálunk az átlagbér nettó 226 500 forint, addig egy átlagos osztrák keresete átszámolva 747 ezer forint havonta, az árak pedig nem sokkal magasabbak ausztriában, mint nálunk, vagy sok esetben még egyes termékek akár olcsóbbak is.

Idén is szétvásárolták magukat a magyarok

Más statisztikákból is látszik, hogy sokat költünk el az élelmiszerekre, legalábbis ezt támasztják alá a KSH adatai, amelyek szerint októberben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 6,6, naptárhatástól megtisztítva 5,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 8,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 4,4 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

2018. január-októberben a forgalom volumene - szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint - 6,4 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.