Brutális összeget fizetnek ezért az eszközért, lehet, hogy neked is lapul egy a padláson, ne hagyd veszni

Ha a Vatera forgalmát vizsgáljuk, a zenei CD-k reneszánszukat élik: 2025-ben csaknem ötvenezer ezekkel kapcsolatos, sikeres eladási tranzakciót regisztrált a platform. Egy felhasználó tavaly 130 ezer forintért tett szert egy 222 lemezes Bach-kollekcióra, ami jól jelzi, hogy valószínűleg ennél jóval több album cserélt gazdát. (Ha valaki más album értékének megbecsléséhez keres segítséget, annak a Vatera katalógus releváns szekciója lehet segítségére.)

Eközben több mint harmincezer vinyllemezekhez kapcsolódó tranzakció ment végbe a Vaterán, de ezek az eladások is sokszor nagyobb gyűjteményeket tartalmaznak, például 175 ezer forintért került új tulajdonoshoz egy teljes Queen-gyűjtemény LP-n. A magnókazetta kategóriában több mint ötezer eladás volt tavaly, ráadásul itt már jelentős a nem műsoros, hanem felvételre használható üres kazetták jelenléte is - 60 ezer forintot is megértek bontatlan, üres TDK kazetták egy vásárlónak.

“Bakelitet” szívesebben vesznek boltban

Tubák Csaba, a Vaterán is árusító pécsi ZeneMánia lemezbolt vezetője szerint a 2020-as Covid-járvány alatt kapott új erőre itthon a zenegyűjtési szenvedély. Az üzlet az online piactéren át többségében CD-re vonatkozó rendeléseket kapnak az egész országból, míg a vinylen kiadott albumokat inkább az üzletet személyesen felkeresők választják nagyobb arányban. A Renidisc vásárlói kevésbé a slágereket, inkább a rockosabb hangzást keresik, nem a popzenei vonalat, bár az italodisco és más szintetizátoros stílusok feléledése nyomán ez is változik valamelyest.

Sokan nosztalgiából vesznek tőlük vinylen vagy kazettán elérhető albumot, ennek ellenére Tubák Csaba szerint a fizikai hordozón kiadott zenéket egyáltalán nem az idősek keresik: például a Renidiscnél sok a középiskolás korú érdeklődő, akik általában CD-n kiadott albumokat tesznek a kosarukba. A kazettán elérhető albumok egyelőre inkább gyűjtői ritkaságként lehetnek érdekesek, hiszen az újonnan így kiadott albumok akár egy új CD-s albumnál is többe kerülhetnek az alacsony gyártási példányszám miatt.

A legendás típusokat keresik a vintage hifikből

Ha a vintage hifiberendezések népszerűségét vizsgáljuk, mind a Vaterán, mind a pécsi lemezboltban elsősorban olyan típusokat keresnek, amelyek megjelenésükkor a vevők körében már bizonyított, “legendás” típusok voltak, legyen szó akár lemezjátszóról, akár erősítőről vagy hangfalról.

A tavalyi év forgalma alapján a hifieszközökön belül a Vaterán a fej- és fülhallgatók eladásai generálták a legtöbb sikeres tranzakciót, míg meglepő módon a második legtöbb eladás a magnódeckeké volt, amelyekből több hirdetés teljesült sikeresen, mint a CD-lejátszókból. Az erősítők és a vinyllemezjátszók csak ezek után következnek.

Fejhallgatókból olyan darabok is gazdára találtak a Vaterán, mint a sokak által a fülesek „szent gráljának” számító AKG K1000-es: a 37 éve megjelent típus néhány centiméterre viselőjének füle előtt “lebegő” konstrukciójú, és teljesen nyitott: sok audiofil máig a valaha készült legtermészetesebb térábrázolású fejhallgatónak tartja, nem véletlen a 250 ezer forintos vételára. Ezek mellett számos stúdiókba szánt típus, illetve napjaink vezeték nélküli Sennheiser és Sony fejhallgatói is népszerűek.

Magnóból és CD-ből az egykori csúcsmodelleket keresik

Manapság nem a nyolcvanas évek egyszerű magnóit keresik a Vaterán, hanem a korszak csúcstechnológiáját képviselő, fejlett elektronikus szalagvezérlést, zajszűrést kínáló, hifierősítőhoz kapcsolható Akai, Denon, Toshiba és egyéb magnódeckeket a kilencvenes évek kései típusaival bezárólag. Sokan most szereznek be digitális szalagokkal (DAT) használható decket, ilyenekkel akkoriban legfeljebb stúdiókban lehetett találkozni.

A CD-lejátszók esetében is hasonló a helyzet: a nyolcvanas évek végi, és kilencvenes évekbeli, masszív kivitelű típusokat keresik, ezek közül néhány típus kiemelkedik, például a Philips és a Sony bizonyos modellei, amelyeket ugyanazzal a digitális-analóg jelátalakítóval lehetett megvenni, amely a CD digitális “ridegsége” helyett bakelitesebb, melegebb hangzást biztosított.

Nem csak az Orion és Videoton kelendő second-hand hifiben

Hifitoronyból az olyan egyedi dizájnú, több évtizeddel korábbi, elérhető árú típusok népszerűek, mint amilyen például a Sony Lissa, de a magyar Orion nyolcvanas évek közepéről származó magnós minihifije is gyakran bukkan fel a hirdetések közt. Ehhez képest erősítőkből a hetvenes-nyolcvanas évektől napjainkig minden időszakból találhatunk modelleket japán, brit és európai gyártóktól: akár újabb, hálózati funkciókat is kínáló high-end modellek is gazdára találtak, mint a Musical Fidelity M6 Encore 225, amelynek 700 ezer forintos használt vételára is jóval kedvezőbb a vadonatújnál. Hasonló trendet mutatnak a Vaterán a hangfalak is: ezek közt 35-40 éves Canton és Magnat modellek a tavaly legdrágábban gazdára talált tételek között. Bár a kínálatban most is találhatunk például Videoton gyártmányú hangfalokat, a modern audiofil márkák helytakarékos, falra szerelhető dizájner hanfala (például a HECO Ambient 44F) is gazdára talált a platformon.