Végre valami, amiben verjük egész Európát: de biztos, hogy jó ez nekünk?

Nem csak az Európai Unióban, de Magyarországon is egyre többen használják az internetet, egyre több háztartásból elérhető a világháló. 2019 legvégén látott napvilágot a KSH Digitális gazdaság és társadalom, 2018 című kiadványa, mely átfogó elemzést nyújt hazánk jelenlegi helyzetéről, már ami a mobiltelefonok arányát, a szélessávú internethez való hozzáférést, és a digitális transzformációt illeti. Kiderül belőle, hogy mind globálisan, mind hazánkban tovább folytatódott a mobiltelefonok térhódítása a vezetékes telefonokkal szemben, és folyamatosan nő az internettel rendelkező háztartások aránya és az internetes vásárlás népszerűsége is.

2018-ban tagországokban az internettel rendelkező háztartások aránya átlagosan 89 százalék volt, Magyarországon az előző évhez képest 1 százalékpontos növekedést követően ez az arány 83 százalék.

Ennél érdekesebb adat azonban, hogy mire használják a magyarok a világhálót: a KSH kutatásából kiderült, hogy nagyrész a közösségi hálózatokat bújják. 2018-ban a gyakori internetező hazai lakosság 86 százaléka vett részt a közösségi hálózatokban (felhasználói profil készítése, üzenetposztolás stb.).

Ez a térségen belül egy egészen izmos szám: egyharmadával meghaladta az EU átlagát (65%) és a V4-ek között is a legintenzívebb részvételt jelenti.

Így vásárolunk

De a netes vásárlás is egyre népszerűbb, az EU-ban az internetes vásárlók átlagos aránya 2017-ről 2018-ra 3 százalékponttal bővült, Magyarországon ennél kisebb, 2 százalékpontos növekedést mértek ebben az időszakban. 2018-ban az uniós lakosság 60, míg a hazai lakosság 41 százaléka vásárolt magáncélból az interneten, arányuk 2017-hez képest 3,2, míg 2010-hez képest 24 százalékponttal emelkedett.

Érdekes adat, hogy kicsivel több férfi, mint nő döntött úgy, hogy sorbaállás helyett online szerzi be a szükséges termékeket, de a gyakoriságot befolyásolja még a kor, minél fiatalabb valaki, annál gyakrabban vásárol a neten, és az iskolai végzettség is: a felsőfokú végzettségűek közel kétszer nagyobb arányban vették igénybe az internetet, mint az alapfokú végzettséggel rendelkezők.

Még mindig a ruházati termékek és a szórakoztató elektronika vezetik a listát, ezt szerezték be a magyarok legnagyobb arányban a webáruházakból: mindkét termékcsoportból többet vettünk, mint egy évvel korábban. De népszerű még a színházjegy

Az elektronikus értékesítésből származó árbevétel aránya a magyar vállalkozások 13 százalékánál haladta meg a 2017. évi nettó árbevétel 1 százalékát, ez 4 százalékponttal elmaradt az uniós átlagtól. Ugyanakkor az összes árbevétel 23 százaléka származott elektronikus értékesítésből, ami 6 százalékponttal magasabb voltaz uniós átlagnál.

Mennyit költünk?

Jelenleg azzal lehet számolni 2020-ra előre tekintve, hogy a webáruházi piac (a bolti kiskereskedelemnek megfelelő árukörben, élelmiszerekből, iparcikkekből) elérheti és túl is lépheti a 900 milliárd forintos határt, az eddig mutatott képhez képest azért visszafogottabb növekedési ütem mellett. 2016-ban 46 milliárdot, 2015-ben 235milliárdot 2018-ban 543 milliárdot, 2019-ben 715-725 milliárd forint körüli összeget hagytunk a webáruházakban - számol be a blokkk.com.