Sokkoló bizalmatlanság a magyar boltokban: ezért nem bíznak a vásárlók az árukban

Az élelmiszeripar szereplői digitalizációs kezdeményezéseinek integráns része a termék-nyomonkövetési rendszerek adaptációja, kialakítása, valamint az azokból származtatható adatok felhasználása a működés gyakorlatilag minden területén. Egy jól működő, illetve tényszerű adatokra támaszkodó termék-nyomonkövetési rendszernek számtalan előnye van, amelyek az élelmiszer-ellátási lánc egyes szereplőinél különféleképpen jelentkeznek - írja közleményében a Deloitte.

A megbízható információforrásnak köszönhetően például a fogyasztók tudatosan részesíthetik előnyben a magas minőségű élelmiszereket. A kereskedők számára összehasonlíthatóvá válnak a beszállítók, emellett részletesebb információkhoz juthatnak a fogyasztói szokásokat, preferenciákat illetően, amellyel optimalizálni tudják a beszerzési, árazási és marketing tevékenységüket. A gazdák számára pedig a kiváló minőségű termék bizonyítható eredete növelheti az elismertséget a vásárlók körében, illetve jelenthet fegyvertényt, például az élelmiszerhamisítás, adócsalás és minőségi audit kapcsán felmerülő kételyekkel szemben.

Ezzel együtt jelentősen eltérhetnek az egyes érintett csoportok motivációi a nyomonkövetési rendszerek alkalmazása kapcsán, amit elsősorban az magyaráz, hogy a bevezetés költségei elsősorban az ellátási láncok elején található szereplőknél jelentkeznek, azonban esetükben sokszor kevésbé nyilvánvalók az elérhető hasznok. A különböző nyomonkövetési megoldások elsődleges alkalmazói a komplex, vagy sokrétű beszállítói hálózattal rendelkező kiskereskedelmi szereplők.

Ennek két fő oka, hogy a termék-nyomonkövetés nyilvánvaló hasznainak egy jelentős része náluk érezhető (pl. marketing érték, vásárlói interakció lehetősége), valamint az érdekérvényesítési képességük révén, a termékekre vonatkozó információkkal kapcsolatban elvárásokat képesek megfogalmazni saját beszállítóikkal szemben. E téren nagy eltérés mutatkozik az alapanyag előállítóknál és feldolgozóknál.

- mondta Marton Károly, a Deloitte agrár- és élelmiszeripari csoportjának szakértője. A prémium termékeknél azonban más a helyzet, hiszen ezen termékkategóriák esetében az integrált és termékszintű adatfelhasználás mellett, az árazást nagyban befolyásolja a fogyasztók számára elérhető információk mélysége és minősége. A kiváló minőségű élelmiszereket a fogyasztók előnyben részesítik, amennyiben - akár egyed vagy kisebb egység szinten - visszakövethetők a pontos származást és a minőséget bizonyító egyedi információk.

"A prémium termékek vásárlói nem csupán az ízvilág kapcsán kritikusak, hanem választásukat nagyban befolyásolják az alapanyagok eredetére és a termék előállítására vonatkozó információk. A tudatos vásárlók előnyben részesítik azon termelőket, akik transzparensek a felhasznált alapanyagok és folyamatok terén. Azon termékek, amelyek kapcsán nem biztosítottak a teljeskörű transzparencia feltételei, a jövő fogyasztójánál minden bizonnyal háttérbe fognak szorulni" - tette hozzá Fábián Tamás, a Deloitte agrár- és élelmiszeripari csoportjának vezető szakértője.

Erre a jelenségre mutatott rá a Deloitte egyik nemzetközi tanulmánya is, miszerint a fogyasztók túlnyomó része nem bízik az élelmiszer árujelzők pontosságában - 71 százalékuk a vásárlói döntés meghozatalakor figyelembe veszi, hogy maradéktalanul rendelkezésre áll-e az információ a termék hozzávalóiról, 37 százalékuk pedig márkaváltásra is hajlandó lenne amennyiben az részletesebb és megbízhatóbb termékinformációval szolgál.