Ez lesz a legnagyobb baj az árfigyelő rendszerrel: becsapva érezhetik magukat a magyar vásárlók?

A héten megjelent részletszabályok szerint július 1-től az előző üzleti évet több mint 100 milliárd forint nettó árbevétellel záró kereskedőknek naponta kell feltölteniük hatvanféle élelmiszer árát. Bár részletes lista még nincs, a kormány közlései szerint a sertéscomb, fehér kenyér, a 1,5%-os ESL tej, trappista tömbsajt, lédig idared alma, virsli, margarin, vaj, és a spagetti tészta valószínűleg a figyelt termékek között lesz. A szabályozás kimondja azt is, hogy a közeli szavatossághatár miatti akciós árakat nem lehet napi árként feltölteni.

A 100 milliárdos árbevételhatár miatt az olyan nagyobb kiskereskedelmi üzletláncok, mint az Aldi, a Lidl, a Spar vagy a Penny, illetve az Auchan és a Tesco átlépi ezt a limitet. Viszont az olyan, jellemzően franschise rendszerben működő – főként magyar tulajdonban lévő – láncoknak, mint a CBA, a Coop vagy a Reál nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettségük, ahogy értelemszerűen a kisboltoknak sem - világít rá az ellentmondásra a lap. Tehát az ilyen boltok árait egyáltalán nem fogja látni a nagy állami ármonitorrendszer.

Így az árfigyelő rendszer a piacnak éppen abban a részében szándékozik kiélezni az árversenyt, ahol ez már egyébként is folyik. Az alapvető élelmiszerek esetében ráadásul nagyon gyorsan reagálnak a szereplők egymásra, ritkán vannak jelentős különbségek - gondoljunk csak az elmúlt időszakból a vaj- és sajtháborúra.

EZ IS ÉRDEKELHET

Durvul az árháború a boltokban: kőkemény akciókat jelentett be az Auchan és a Penny

A hazai üzletláncok már az év eleje óta elindították az árháborújukat, azaz próbálnak minél több terméket alacsonyabb áron kínálni.

Hiába tehát az árfigyelés, az továbbra is rejtve maradhat, hogy van-e jelentős különbség a nagy nemzetközi és a magyar láncok, illetve a kisboltok árai között a lap szerint.