Sorra zárnak a vidéki kisboltok Magyarországon: esélyük sincs túlélni - mi lesz így a vásárlókkal?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb összesítése szerint a kiskereskedelmi üzletek száma országszerte csökkenő tendenciát mutat. Ez a jelenség 2013 óta megfigyelhető, és 2023-ban sem történt változás ebben az irányban. A KSH adatai alapján 2023 júniusának végén Magyarországon 103 ezer kiskereskedelmi egység működött, ami 6,4 százalékos, azaz 7028 üzlettel való csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Ez a visszaesés minden üzlettípust érintett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű boltok aránya a teljes kiskereskedelmi hálózaton belül 33 százalékot tett ki, számuk egy év alatt 4,5 százalékkal csökkent. Az egyéb termékeket árusító boltok, amelyek az összes üzlet 65 százalékát képviselték, 7,4 százalékos csökkenést mutattak. Az üzemanyagtöltő állomások esetében is csökkenés volt tapasztalható: ezek aránya az összes kiskereskedelmi egység között mindössze 1,9 százalék volt, és számuk egy év alatt 3,6 százalékkal esett vissza.

Budapest és Tolna vármegye rendelkezik a legtöbb kiskereskedelmi egységgel, míg Fejér és Pest vármegyék a lista másik végén helyezkednek el. Ennek ellenére Pest vármegyében találhatók a legforgalmasabb bevásárlóközpontok.

A KSH jelentése szerint a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon – hasonlóan az Európai Unió több tagállamához – csökkenést mutatott az elmúlt évben. A teljes forgalom értéke elmaradt az előző évitől: összesen mintegy 18,4 ezer milliárd forintot tett ki, ami volumenét tekintve 7,9 százalékos visszaesést jelent. Az egyes megyék között jelentős eltérések figyelhetők meg a bolti forgalom tekintetében. Pest vármegye kiemelkedik napi átlagosan 618 ezer forintos forgalmával egy üzletre vetítve, míg Békés vármegye csak ennek mintegy felét tudja felmutatni.

A fogyasztói kiadások terén Budapest lakosai költötték naponta átlagosan a legtöbbet (5900 forint), míg Nógrád megye lakosai a legkevesebbet (3500 forint). További magasabb kiadást mutató megyék között találhatjuk Győr-Moson-Sopron, Zala vagy Veszprém megyét. Az idei év eleji adatok szerint javulást mutatott a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon; januárban növekvő tendencia volt megfigyelhető éves alapon.

Vámos György piaci trendekkel foglalkozó szakértő hangsúlyozta a falusi kisboltok fontosságát és azt, hogy további állami támogatásra lehet szükségük ahhoz, hogy fenn tudjanak maradni. Összegezve: bár Magyarországon csökkennek a kiskereskedelemi egységek számai és ezáltal változik az elérhetőségük is regionálisan, bizonyos területeken még mindig nagyobb forgalmat generálnak ezek az üzletek. Az állami támogatások és piaci dinamikák hatása kulcsfontosságú lesz abban, hogy hogyan alakulnak tovább ezek a trendek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ilyen árak jöhetnek a hazai boltokban július 1. után: retteghetünk a kötelező akciók eltörlésétől?

Az egyik kiskereskedelmi szövetség főtitkára szerint súlyos torzító hatása volt a kötelező akciózásnak, így jó ötlet, hogy az infáció leszorítása után ki is vezetik azt.