Ezen a zöldségen rengeteg magyar spórolhat sok pénzt: fillérekből is beszerezhető a nagy kedvenc

2024-ben a növénytermesztés mennyisége hazánkban 11%-kal kisebb volt az azt megelőző évhez képest, azonban a burgonya volumenváltozása 3,7%-os növekedést mutat. Ez kifejezetten pozitív, hiszen a burgonya betakarított összes termésének mennyisége már 2023-ban is javulást vázolt előre, ezzel pedig megtörve egy több éven át tartó negatív tendenciát.

„Az adatok tükrében elmondható, hogy a burgonya volumene az elmúlt 2 évben pozitív pályára állt, most javuló tendenciát mutat” – mondta dr. Gerda Anikó növényorvos, a Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója.

Volt is honnan javulnia a termelési mennyiségnek, hiszen az országos adatokat megvizsgálva 2015-től kezdődően egészen 2022-ig, azaz 8 éven át évről évre csökkent a burgonya betakarított összes termésmennyisége hazánkban. Amíg 2011-ben Magyarországon még 600 123 tonna burgonyát takarítottak be, 2022-re ez a mennyiség lecsökkent egészen 199 212 tonnára, majd 2023-ban pozitív irányba kezdett változni.

Egy évtized sem kellett ahhoz, hogy a burgonya hazánkban termelt mennyisége az egyharmadára csökkenjen. Sőt, a betakarított mennyiség a kétezres évek elején még a 8-900 ezer tonnát is meghaladta. Ehhez képes pedig extrém volt a csökkenés

– emelete ki a Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója.

EZ IS ÉRDEKELHET

Bojkott a magyar boltok ellen: itt a láncok direkt válasza, erről minden vásárlónak tudnia kell

Egyre népszerűbb a közösségi médiában terjedő bojkottfelhívás, sokan jelezték is, hogy akár egy, akár három napon át semmit nem fognak vásárolni a következő héten.

Elmondható tehát, hogy pozitív az elmúlt évek javulása, azonban jelentős visszaesést kell még korrigálnia a hazai mezőgazdaságnak. Érdemi burgonyahiányt viszont szerencsére nem lehetett tapasztalni, amelyhez hozzájárulhatott az Európai Unióba történő 2004-es csatlakozás, illetve a piaci igények változásai is.

50 év alatt 100x-osára nőtt az ára: most azonban csökkent

„A hazai termelők továbbra is a lehetőségeket és a piaci trendeket figyelembe véve alakítják szántóföldi portfóliójukat, ezért a mostani javulás akár a hazai burgonya iránti kereslet növekedését is tükrözheti. A burgonyánál bekövetkezett pozitív volumenváltozás azonban jelentős áresést is magával hordozott. Ennek eredményeként 12,6%-os negatív irányú árváltozás volt 2024-ben tapasztalható” – hangsúlyozta dr. Gerda Anikó, aki azt is kiemelte, igaz, volt mit ledolgoznia a burgonya termelői-piaci árának. 2018-ban ugyanis még 200 Ft/kg alatt volt a burgonya termelői-piaci átlagára, manapság pedig megközelíti így is a 400 forintos árszintet. Mindemellett azt is érdemes tudni, hogy utoljára 2017-ben csökkent a burgonya termelői-piaci átlagára. Igaz, hogy akkor is csak 2 forinttal.

Érdekesség, hogy a ’70-es évek eleji hazai árához képest nagyjából százszor annyiba kerül ma ugyanaz a mennyiség belőle. Amíg 1971-ben 3,9 Ft/kg volt az ára, addig 2023-ban 401 Ft/kg és 2022-ben 329 Ft/kg, de 2021-ben is 250 Ft/kg volt a burgonya termelői-piaci átlagára. Figyelembe véve, hogy a termelési költségek ugyancsak jelentősen növekedtek az elmúlt években, valamint jelentős áremelkedés előzte meg a mostani áresést, a burgonya kilónkénti árában bekövetkezett negatív irány tartóssága megkérdőjelezhető.

Akár hobbikertészek is könnyen termeszthetik: közel már az ültetés ideje

Már több évszázados múlttal rendelkezik hazánkban is a burgonyatermesztés. Ráadásul számos fajtája kedvelt nemcsak a nagy mezőgazdasági termesztők, de a hobbikertészek körében is. Népszerűségéhez e körben az is hozzájárul, hogy akár egy erkélyen, egy nagyobb cserépben vagy balkonládában nevelésével is kísérletezhetünk. Március végétől április közepéig van jellemzően a vetési ideje, így hamarosan aktuálissá is válik azok számára, akik idén burgonyatermesztésre szánják magukat.

Ültetéskor a gumókat mindig csírával felfelé kell elhelyezni 5-8 cm mélyre, többet egymás mellé ültetve, kellő távolságot hagyva közöttük. Érdemes azonban kis- és nagytermelői szinten egyaránt nemcsak a növény ültetési és nevelési alapvető tudnivalóival felvérteznünk magunkat, hanem a szép és egészséges termés érdekében a kártevők elleni védekezésre, valamint a tápanyagutánpótlásra is nagy hangsúlyt fektetnünk.

Kihívásra számíthatnak a nagyüzemi burgonyatermesztők

A nagyüzemi burgonyatermesztők újabb kihívással találkoznak az elkövetkező években. A burgonya legfontosabb gyomirtó szer hatóanyagát, a metribuzint idén használhatják utoljára, engedélye lejár 2025-ben. Ez pedig akár a termelés jövőbeni volumenére is hatással lehet.

„A metribuzint pótlására az aklonifen hatóanyag javasolható, azonban ez a növényvédő szer csak preemergensen használható és nincs kielégítő hatása a parlagfű és varjúmák fajok ellen. Elgondolkodtató lehet a termelők számára, hogy szükséghelyzeti engedély kérésével próbálkozzanak a hatóságoknál. A mindenki számára már jól ismert rovarkártevők (burgonyabogár, levéltetű) és a burgonya levél- és gumóbetegségei elleni küzdelem sem egyszerűsödött a hatóanyagok folyamatos kivonásával. Tápanyag-utánpótlás területén viszont pozitív a változás. Az alaptrágyázás mellett a lombtrágyázás folyamatosan elégítheti ki a burgonya nitrogén, foszfor, kálium és mikroelem igényét, illetve a biostimulátorok segíthetik a növényt a stresszhatások leküzdésében” – tette hozzá a szaktanácsadó.

Hogyan muzsikál Magyarországon a visszaváltási rendszer?

Az új visszaváltási rendszer bevezetése Magyarországon 2024 egyik legjelentősebb fenntarthatósági lépése volt, amely gyakorlatilag minden vásárlót érint. Az üveg-, műanyag- és fémdobozos italtermékekre kiterjesztett 50 forintos visszaváltási díj célja, hogy ösztönözze a lakosságot az italos csomagolások visszavitelére és az újrahasznosítás előmozdítására. Az automatizált visszaváltás bevezetésétől kezdve azonban megoszlanak a vélemények: sokak számára gördülékenyen működik, míg mások szerint még bőven van hová fejlődni, sőt sokan vannak azok is, akik egyenesen gyűlölik a rendszert.

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatása éppen ezekre a kérdésekre kereste a választ: hogyan látják a rendszer működését a hétköznapi emberek? Mik a legnagyobb kihívások, és mely területeken tapasztalható előrelépés? A kérdőíves kutatás célja, hogy őszinte képet kapjunk a magyar lakosság tapasztalatairól és véleményeiről – függetlenül attól, hogy valaki aktívan használja az új rendszert, esetleg másra bízza a visszaváltási teendőket, vagy éppen elutasítja azt. Éppen ezért fontos, hogy a válaszadó ne akarjon megfeleni senkinek, csak őszintén mondja el a véleményét. A kutatás eredményeiről a Pénzcentrum oldalain fogunk beszámolni. Előre is köszönjük, hogy válaszaival segíti kutatásunkat.