Ha ezt meglépnék, óriási áruhiány lenne a magyar boltokban: erre a sokkra senki sincs felkészítve

Az elmúlt években a magyar kormány többször is hangsúlyozta, hogy a kiskereskedelem nagyobb részét magyar kézbe kellene adni, és számos intézkedéssel próbálták a külföldi láncokat háttérbe szorítani, vagy legalábbis a hazai szereplőket előnyösebb helyzetbe hozni. A tavalyi év egyik legnagyobb bombája kétség kívül a Pénzcentrum által kirobbantott Fanta-botrány volt, ami egészen nagy magaslatokig gyűrőzött.

A csúcspont talán az volt, amikor Lázár János Facebook-posztban adta közre gondolatiat „Fanta helyett csak Hanta!” címmel. Ebben a miniszter olyan állításokat tett, minthogy „a külföldi élelmiszeripari cégek szemetet adnak el a magyaroknak” vagy a SPAR, a Lidl és az Aldi - leuraltak és letaroltak mindent! A tömegtermékek esetében nem érdekli más őket: minél többet eladni. Ez kiszolgáltatottá teszi a magyar embereket. Átvernek minket a minőséggel, a legnagyobb baj viszont az egészségre is ártalmas élelmiszerekkel van. Azzal, hogy a külföldi láncok sokszor a Nyugat-Európában már eladhatatlan szemetet próbálják ránk sózni.”

A hazai kiskereskedelem túlnyomó részének magyar kézbe kerülése azonban nem új sztori, gyakorlatilag 2010 óta szerepel a kormány céljai között. És bár az eddig nem hangzott el, hogy magyar boltba csak magyar terméket, de a gondolatkísérlet mindneképp izgalmas. Néhány évvel ezelőtt a németországi Edeka, ami az ország egyik legnagyobb boltlánca, hatásos bemutatót csinált azzal, milyen lenne, hogyha a boltjai polcairól lekerülnének azok a termékek, amik nem németek.

Jó érzékkel persze az Edeka üresen hagyta azokat a helyeket, ahol a nem német termékek voltak, éshát meglehetősen kiürült az üzlet. Csak hogy mást ne említsünk, a vásárlóknak a csokiról, kakaóról, teáról és a kávéról biztosan le kellene mondaniuk, ahogy számos egzotikus gyümölcsről, zöldségről és még kismillió másik termékről. Az Edeka korábbi kampánya kapcsán kíváncsiak voltunk arra, mi történne Magyarországon, hogyha a boltokban ténylegesen csak magyar terméket lehetne kapni. Hát, előljáróban annyit, hogy jócskán megváltoznának a mindennapjaink.

Mi történne, ha a magyar boltokban csak magyar termék lenne?

Magyarország több alapvető élelmiszerből többé-kevésbé el tudná látni magát, így például tejtermékekből, gabonából és belőlük készült pékáruból, baromfihúsból a hazai termelés bőven képes fedezni az itthoni igényeket. Számos egyéb területen azonban már behozatalra szorulunk, így zöldség-gyümölcs, valamint sertéshús esetén az import elengedhetetlen a hazai igények kiszolgálására

- mondta el a Pénzcentrum kérdésére Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője. A szakember kifejtette azt is, hogyha az import-élelmiszert, illetve alapanyagokat kizárnánk a hazai piacról, ez utóbbi termékkategóriában éreztetné leginkább a hatását. A hazai húsipar például rendszeresen, nagy mennyiségben importál élősertést és félsertést, vagyis leginkább a feldolgozott húskészítmények gyártása lenne nehéz. Ezen felül a hazai zöldség- és gyümölcsfogyasztás is nagyban csökkenne a behozatal nélkül. 

Vélhetően a vásárlók igyekeznének átállni a szóba jöhető helyettesítő termékekre, így a sertéshúsból készült készítmények helyett baromfitermékeket próbálnának meg venni, de a zöldségek esetén már nem lenne ilyen könnyű a váltás

- véleményezte az esetleges változás eredményeit Braunmüller Lajos.

Ellátási problémák, harcra fel!

Az Agrárszektor szakértője szerint attól függően, hogy a váltás milyen gyorsan történne meg, komoly ellátási problémák is adódhatnának, amelyeket akár csak évek alatt lehetne ledolgozni - vagy akkor sem. Az árak már csak emiatt a szűkösség miatt is emelkednének, ráadásul nem csak a hiányt képező, hanem a helyettesítő termékeknél is (például sertéshús-készítmények hiányában a szóba jöhető baromfitermékek kereslete ugorna meg, amelyet az árak is követnének). 

Összességében érezhetően, akár drámaian drágulna az élelmiszer, és rendszeresen lennének ellátási zavarok, valamint áruhiány

- festette fel az elképzelt silány jövőképet Braunmüller Lajos.

Lenne ennek bármilyen előnye?

A szakember szerint előnye annyi lenne egy ilyen intézkedésnek, hogy a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar jelentős keresleti piaccal számolhatna, amely jelentős áremelésre adna alkalmat a termékpálya szereplőinek. "Innentől azonban szinte csak a hátrányok következnének" - nyomatékosított a szakértő:

• az áruellátási zavarok, a visszaeső kínálatra jutó megnövekedett kereslet révén drámaian megnövekvő árak a teljes lakosságot sújtanák;
• bizonyos élelmiszerek, például a folyadéktej vagy a pékáru esetén ez nem jelentene problémát, de számos más kategóriában, így a húsok, húskészítmények, zöldség-gyümölcs, tojás, stb. esetében rendszeres áruhiánnyal és jelentősen megnövekedett árakkal szembesülne a lakosság.

Történelmi távlatban a magyar élelmiszerellátás idővel ezzel is meg tudna küzdeni, vagyis néhány év, egy évtized alatt a kínálat alkalmazkodna a kereslethez, azonban egy jóval magasabb árszint mellett lehetne így a lakosság élelmezését biztosítani, vagyis érezhetően romlana a magyarok életszínvonala

- zárta gondolatait Braunmüller Lajos.