Jó hírt kaptak a magyar vásárlók? Friss számok érkeztek a boltokból, de van egy nagy bökkenő

2024. decemberben az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva:
Az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 0,1%-kal nőtt. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 1,2%-kal emelkedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 78%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 1,2, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,8%-kal növekedett - írja friss elemzésében a KSH.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 0,5%-kal bővült. Az eladások volumene a bútor-, műszakicikk-üzletekben 5,5, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 4,7, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 0,4%-kal nőtt, a használtcikk-üzletekben 1,6, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 3,6, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 5,8%-kal csökkent.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,9%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 0,5%-kal emelkedett. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 6,9%-kal csökkent. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek eladásai 20%-kal nőttek.

2024. decemberben az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1894 milliárd forintot ért el.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 49%-a az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 38%-a a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 13%-a az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.

2024-ben az előző évhez képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,6%-kal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,4%-kal bővült, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,1%-kal mérséklődött a volumen.

Hogyan muzsikál Magyarországon a visszaváltási rendszer?

Az új visszaváltási rendszer bevezetése Magyarországon 2024 egyik legjelentősebb fenntarthatósági lépése volt, amely gyakorlatilag minden vásárlót érint. Az üveg-, műanyag- és fémdobozos italtermékekre kiterjesztett 50 forintos visszaváltási díj célja, hogy ösztönözze a lakosságot az italos csomagolások visszavitelére és az újrahasznosítás előmozdítására. Az automatizált visszaváltás bevezetésétől kezdve azonban megoszlanak a vélemények: sokak számára gördülékenyen működik, míg mások szerint még bőven van hová fejlődni, sőt sokan vannak azok is, akik egyenesen gyűlölik a rendszert.

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatása éppen ezekre a kérdésekre kereste a választ: hogyan látják a rendszer működését a hétköznapi emberek? Mik a legnagyobb kihívások, és mely területeken tapasztalható előrelépés? A kérdőíves kutatás célja, hogy őszinte képet kapjunk a magyar lakosság tapasztalatairól és véleményeiről – függetlenül attól, hogy valaki aktívan használja az új rendszert, esetleg másra bízza a visszaváltási teendőket, vagy éppen elutasítja azt. Éppen ezért fontos, hogy a válaszadó ne akarjon megfeleni senkinek, csak őszintén mondja el a véleményét. A kutatás eredményeiről a Pénzcentrum oldalain fogunk beszámolni. Előre is köszönjük, hogy válaszaival segíti kutatásunkat.