Fontos változás érik a hazai boltokban: nem trükközhetnek tovább a Nutellával, Fantával

A kettős minőség jelenségének kutatása 2014-től kezdődően több éven keresztül folyt hazánkban – mondták el a Pénzcentrum megkeresésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakértői. A vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy a felelős gyártók tudatosabbá váltak, és jobban odafigyelnek a minőségi azonosságra, még akkor is, ha eltérő technológiával, vagy távoli gyártóüzemekben készülnek a termékek.

A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője hasonlóképpen fogalmazott a Pénzcentrumnak. Kovács Ákos úgy látja, történtek érdemi változások, mert jogszabályváltozások révén kilátásba helyezett bírságok arra ösztökélték a gyártókat, hogy járjanak el tudatosabban a termékek gyártása során. Sőt, ha van is eltérés, az igazolható legyen.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény is egyaránt módosult. Ennek folytán Magyarországon megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül az a magatartás, ha egy adott árut egy tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy más tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében, vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak. A gyakorlatban ez annyit is jelent, hogy a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat szankciói alkalmazhatók a kettős élelmiszerminőségre.

A törvény szerint ebben az esetben az élelmiszer előállítója, a nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó felelős. Neki kell helytállnia a hatóságok előtt, ha a kérdéses élelmiszer a másik tagállamban forgalmazott élelmiszertől összetételében, vagy jellemzőiben jelentősen eltér. Ám léteznek kimentő okok, az eltérések jogszerű és objektív magyarázata esetén – mondta a szakember.

Jogszerű és objektív okok

A Nébih – információink szerint Európában elsőként – korábban elkészítette a kettős minőség témájához kapcsolódó útmutatót, amely egyik legfontosabb célja az egységes szabályrendszer biztosítása, az érintett élelmiszer-vállalkozóknak történő segítségnyújtás, valamint a fogyasztóknak való tájékoztatás. Az útmutató abban is segítséget ad, hogy miképp kerülhető el a kettős minőség, ami lényegében a vásárlók megtévesztését jelenti.

Ilyen jogszerű és objektív ok:

• jogszabály által előírt követelményeknek való megfelelés (például: az energiaitalok tekintetében Magyarországon a taurin felhasználás különadó alá esik, máshol más a szabályozás);
• a különböző országban lévő üzemekben gyártott termékek esetében, amennyiben az adott ország hazai, vagy logisztikai szempontból ésszerű közelségben lévő országok alapanyagainak felhasználásával történik. Továbbá: mindez az adott ország gyártási kapacitását kihasználva történik, ezáltal csökkentve az ellátási láncot;
• új receptek és önkéntes receptmódosítások miatt, ahol több tagállamra kiterjedő, egyszerre történő piacra való bevezetés műszakilag és gazdaságilag nem megoldható;
• nemzeti ízpreferenciák figyelembevétele, amennyiben a gyártó ezt igazolni tudja (például, kóstolási teszt/fogyasztói felmérés, hazai ízpreferencia nemzeti minőségrendszerrel).

Fűszeres, édes, savanyú

Kovács Ákos szerint, ami a felelősség kérdését illeti, kettős minőség megállapítása esetén az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó a felelős. Ami a jogszerű és objektív indokokat illeti, ebben a körben talán a nemzeti preferenciák jelentését érdemes egy kicsit pontosabban megvilágítani. A gyártók nem egyszer erre hivatkozhatnak a különböző receptúrák indoklásakor, ám ezt alá kell tudni támasztaniuk. Tény az is, hogy egy vállalkozás milyen terméket forgalmaz egy adott országban, az a vállalkozás szabadságába tartozik.

Az élelmiszergyártóknak ellenőrizhető piackutatással kell tudniuk bizonyítani, hogy bizonyos szegmensek, bizonyos összetevők tekintetében erős helyi preferenciákkal rendelkeznek. Ez az egyes fogyasztók szintjén nagyon szubjektív. Például: a magyarok a fűszeresebb ízesítéseket kedvelik. Az osztrákok az édesebb üdítőitalokat. A németek a savanyúbb gumicukrokat. Ha az ilyen indoklás nem ellenőrizhető, az élelmiszer-előállítót bírság-veszélybe sodorhatja, mivel a hatóság feltételezheti, hogy a termék gyengébb minőségű.

A Pénzcentrum szeretett volna pontos adatokat szerezni a vizsgálatok számáról, a bírságok nagyságrendjéről, ám erre nem kaptunk választ a Nébih-től. Kovács Ákos szerint ennek oka, hogy a vizsgálatok eredménye, megállapítottak-e jogsértést, kiszabtak-e bírságot, nem publikus. (Talány, miért nem publikus a vizsgálatok eredménye – a szerk.) Annyit tehettek, hogy áttekintették a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, valamint a Nébih egyedi ügyekben hozott nyilvános határozatait. Ennek során ugyanakkor nem azonosítottak olyan ügyet, amelyben kiszabtak volna bírságot az elmúlt időszakban.

A gyártónak sem könnyű?

A Nébih elmúlt években végzett kutatásainak érdekes megállapítása, hogy a gyártónak sem könnyű, hiszen elvárják tőle, hogy a magyar szabályozásnak megfelelően készítsen a magyar ízlésnek megfelelő terméket, de megtiltják, hogy a végeredmény eltérjen attól, mint amit máshol forgalmaz.

A vizsgált termékek 12 termékkategóriába voltak sorolhatók. Tej és tejtermékek (joghurt, vaj), hús és húsipari termékek (felvágottak, tonhal), gabona- és sütőipari termékek (gabonapelyhek, müzlik, tészták), édesipari termékek (csoki, rágó, nápolyi, jégkrém), üdítők (gyümölcslé, szénsavas üdítők), tartósítóipari termékek (hőkezeléssel tartósított termékek: konzervek, szószok), élvezeti cikkek (kávé, tea, kakaó), snackek (chips, keksz), alkoholos italok (sör, keserű likőr), gyorsfagyasztott termékek (halrúd, pizza), zsiradékok (margarin, olajok), speciális élelmiszerek (szójaital, tápszer).

Lényeges eltérés a vizsgálat alá vont termékek 25,6 százalékánál igazolódott be. A kutatás azt is megerősítette, hogy az eltérések oka fakadhat

• az eltérő nemzeti szabályozásból,
• a helyi alapanyagok felhasználásából és
• az eltérő gyártási körülményekből,
• illetve az eltérő fogyasztói preferenciákból.

A csomagolás vizsgálata

A kettős minőség vizsgálata a termék csomagolásának, illetve jelölésének tanulmányozásával kezdődik, minderre uniós és hazai előírások vannak. Ilyenkor a csomagolás domináns elemeit vizsgálják, így például a tipográfiát, vagy a termékképet. Ez utóbbi a terméket, vagy a termék fő tulajdonságait leíró képet jelenti, így mondjuk a tejcsokoládénál a tej ábrázolását. De vizsgálják a grafikai és díszítő elemeket, az illusztrációkat, a színeket, a kiemeléseket, a csomagolás formáját és fajtáját, legyen az műanyag, üveg, vagy fém.

A vizsgálatok általában a termék összetételére vonatkozó, az uniós élelmiszerjog követelményeinek megfelelően a csomagoláson feltüntetett információkon alapulnak. Kettős minőség azonban olyan esetekben is előfordulhat, amikor a termék címkéjéről nem derül ki a termék eltérése (például: eltérő minőségű alapanyagok felhasználása). Ilyen esetben például az összehasonlító érzékszervi vizsgálatok eredményei mutathatnak rá az eltérésekre, nevezzük mindezt „kóstolási procedúrának”, esetleg „a puding próbájának.”