Káosz az árrésstop körül: a boltok veszteségesek lehetnek, a kormányra várnak

Az OKSZ jelzése szerint már az árrés fogalmának meghatározása is problémás a rendeletben, mivel keveredik benne a haszonkulcs és a termékek fajlagos árának fogalma. A szervezet további értelmezési nehézségeket lát a termékkategóriák pontos azonosításában is.

A kereskedelmi szövetség kifogásolja a saját márkás termékek arányának üzleti szintű szabályozását, mivel véleményük szerint a gyártói márkák előnyben részesítése nem szolgálja az inflációcsökkentési célokat, tekintve, hogy ezek általában drágábbak.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy keddi háttérbeszélgetésen kifejtette, hogy a szabályozás célja megakadályozni, hogy a kereskedők a veszteségek csökkentése érdekében háttérbe szorítsák a magasabb árrésű márkás termékeket.

Az OKSZ szerint a kiskereskedelmi szektor májusig várhatóan veszteséges lesz, és a jövőbeli nyereségesség nagyban függ majd a beszállítói árak alakulásától. A 2023-as eredmények már most is vegyes képet mutatnak, többek között a kiskereskedelmi adó miatt.

A kormány és a kereskedők közötti egyeztetések januárban kezdődtek az infláció gyorsulása miatt. Az OKSZ megjegyzi, hogy 'az online árfigyelő alapján számolt kosárérték eddig nem jelez ilyen mértékű inflációnövekedést, de ez a teljes forgalomnak csak mintegy 60 százalékát fedi le.'

A szervezet szerint az áruhiány kockázata alacsony, azonban a kisebb üzletek versenyképessége veszélybe kerülhet, mivel rájuk nem vonatkozik az árrésstop. Az OKSZ hangsúlyozza, hogy a kiskereskedelmi láncok jelentős beruházásokat hajtottak végre a hazai kereskedelmi infrastruktúra fejlesztésében.

A március 17-től május 31-ig hatályos rendelet részletesen szabályozza az érintett termékek körét, amely többek között húsféléket, tejtermékeket és alapvető élelmiszereket tartalmaz. A szabályozás megszegése esetén különböző mértékű bírságokat szabhatnak ki, súlyos esetben az üzlet működését is felfüggeszthetik.