Így indíthat bármelyik magyar háborút Trump ellen: pofonegyszerű, de könnyen visszanyalhat a fagyi

Donald Trump folyamatos vámkard lengetése ismét ráirányította a figyelmet arra, mennyire sérülékeny és átjárható a globális gazdaság. A világkereskedelem ma már nemcsak nyersanyagokat vagy autókat mozgat egyik kontinensről a másikra – hanem mikrochipeket, játékkonzolokat, egészségügyi eszközöket és mindenféle hétköznapi, technológiával átitatott terméket is. Egyetlen új vám vagy visszavágás dominóhatásként indulhat el, és heteken belül érzékelhető lehet a polcokon, az árakban – és végső soron a pénztárcákban.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok között szoros kereskedelmi kapcsolat áll fenn: a tagállamok elsősorban ipari és technológiai cikkeket importálnak az USA-ból, így például számítástechnikai eszközöket, szoftvereket, orvostechnikai berendezéseket, elektronikai termékeket, repülőgépeket, járműalkatrészeket és bizonyos mezőgazdasági termékeket is. Emellett az amerikai márkák – legyen szó prémium italokról, high-tech kütyükről vagy divatmárkákról – stabilan jelen vannak az európai piacokon.

Ám épp ez a stabilitás az, ami most veszélybe kerülhet. Nem meglepő, hogy ebben a feszült légkörben sokan – állampolgári szinten is – egyfajta fogyasztói ellenállásban látják a válaszlehetőséget. Egyre többen fogalmazzák meg nyíltan: ha Trump kereskedelmi háborút indít, akkor ők egyszerűen hátat fordítanak az amerikai márkáknak. Az érvelés szerint ha Washington a vámokkal akar „szabadságot” vásárolni magának, akkor az európai polgárok is visszaválthatják szabadságukat – mégpedig azzal, hogy tudatosan európai termékeket választanak a boltok polcain.

Apple vs. Nothing; JBL vs. Sennheiser

A vállalkozás lényege pofonegyszerű, a közösségi médiában már rendesen terjednek is azok a kontentek, melyek arra buzdítanak, európai terméket vegyél, ne pedig amerikait. Nyilván a legtöbben a divat és tech termékek közül szemezgetnek, ezek között ugyanis bőven találni sokszor valid, ám néhányszor nem túl életszerű cserelehetőségeket.

Első táblázatunkban néhány elektronikai márkát hasonlítottunk össze. És bár néhol az európai alternatívák igencsak megbicsaklanak, több helyen gyakorlatilag nincs különbség, vagy az európai termék még nevesebb is, mint az amerikai.

• Apple vs. Nothing - A brit Nothing egy fiatal, lendületes márka, amely dizájnban és filozófiában is az Apple nyomdokain halad. Még nem tudja mindazt, amit a cupertinói óriás kínál, de aki nyitottabb ökoszisztémára, átláthatóbb árakra és kevésbé „szektaízű” márkahűségre vágyik, annak alternatíva lehet.
• JBL vs. Sennheiser - Itt már jóval kisebb a szakadék. A német Sennheiser hosszú évek óta a professzionális hangtechnika egyik csúcsmárkája. Aki audiofil szinten gondolkodik, vagy csak jobban bízik az európai minőségben, az nyugodtan választhatja – sok esetben jobb hangzásért.
• Garmin vs. Suunto - A fitnesz- és outdoor-órák piacán a finn Suunto kínál alternatívát. A Garminnál kevesebb a funkció, de megbízható, masszív és kifejezetten sportos. Aki fut, túrázik vagy mászik, már rég ismeri – aki most szállna ki a Garmin-vonatról, jó helyre érkezhet.
• Razer vs. Logitech - A gamer perifériák mezőnyében a svájci Logitech régóta stabil és innovatív szereplő. Bár kevésbé harsány, mint a Razer, sokkal szélesebb spektrumot szolgál ki – a prémium gamerektől az otthoni felhasználókig.
• HP vs. Tuxedo - A német Tuxedo Computers Linux-alapú gépei még rétegmárkának számítanak, de épp a technológiai szabadságot keresők körében egyre népszerűbbek. Kifejezetten közép-európai felhasználókra szabott, testreszabható, hosszú távon megbízható laptopokat kínálnak – amerikai előtelepített szoftverek nélkül.
• Dell vs. Raspberry Pi - Talán ez a legextrémebb párosítás, de mégis beszédes. A brit Raspberry Pi egy olcsó, moduláris, oktatásbarát platform, amelyet több millióan használnak a világon – nem üzleti célra, hanem tanulásra, barkácsolásra, kísérletezésre. A Dell gépeihez nem konkurens, inkább egy másik gondolkodásmód: szabadság, felfedezés, kockázat.

Összegezve azt láthatjuk, hogy bár az informatika területén az átlagfelhasználónak ma még kisebb esélye lenne kiváltania a nagy amerikai márkákat, addig a szórakoztató elektronikában, gamer perifériák vagy okosórák kapcsán ez jóval egyszerűbben menne.

Nike vs. Adidas; Under Armour vs. Puma

A techvilágon túl egyértelmű, és nagyon könnyű döntés is lehet, ha az ember a ruhatárát is úgy alakítja, hogy ott inkább európai márkák legyenek előtérben. Ebben a szegmensben pedig még csak gondolkodni sem kell igazán sokat, az alternatívák száma gyakorlatilag végtelen.

Az amerikai sport- és divatmárkák helyett sem nehéz alternatívát találni, ha valaki tudatosan európai brandeket keres. Az olyan nagy nevek, mint a Nike, Under Armour vagy a New Balance helyett ott vannak az erős és nemzetközileg is elismert európai márkák, például az Adidas, a Puma vagy a Salomon.

@justgoeuropean

♬ original sound - letsgoeurope

De a divatos utcai és aktív viselet terén is bőven akad választék: a Castore, a Gymshark vagy a Björn Borg mind olyan brandek, amelyek stílusban, minőségben és teljesítményben is megállják a helyüket. Aki tehát az amerikai termékek bojkottját fontolgatja, az könnyen találhat európai alternatívát.

Van egy nagy bökkenő a bojkottal

Persze az egész "vegyünk csak európait, mert Trump bekeményített" hozzáállás elsőre érthető érzelmi reakciónak tűnhet – de gazdasági szempontból egy rendkívül leegyszerűsített, sőt, sok esetben téves gondolkodásmód. A globális gazdaság ugyanis nem fekete-fehér, és a „Made in USA” címkével ellátott termékek valójában jó eséllyel sokkal több ponton kötődnek Európához – így Magyarországhoz is –, mint azt elsőre hinnénk.

Vegyük például a Coca-Colát, hogy élelmiszert is említsünk, vagy a már fentebb megénekelt JBL-t. Igen, ezek amerikai márkák, de a Coca-Cola magyarországi leányvállalata több mint 1000 embert foglalkoztat, ráadásul több milliárd forintot fordított hazai fejlesztésekre az elmúlt években, és Dunaharasztiban működtet egy korszerű palackozóüzemet. Ugyanígy a JBL-nek is van gyára Magyaországon, gyárt, és fejleszt is az országban, ráadásul ezek a cégek nem csak termelnek, de adóznak is itthon.

A globális márkák bojkottja tehát gyorsan önellentmondásba fulladhat. Az, hogy egy termék amerikai céghez kötődik, nem jelenti azt, hogy az adott termék ne lenne helyi gazdaságba beágyazott. A gazdasági nacionalizmus egy bizonyos pontig tehát lehet értelmezhető, de ha túlzásba visszük, azzal nemhogy az amerikai cégeket, hanem a magyar munkahelyeket, a helyi gazdasági teljesítményt és a befektetési kedvet is veszélyeztetjük.

Trump valóban azt mondja: aki nem akar vámot fizetni, jöjjön és gyártson Amerikában. De sok amerikai cég már rég úgy döntött, hogy Európába – és ezen belül akár Magyarországra – hozza a termelését, épp a kedvező munkaerő, adókörnyezet és logisztikai pozíció miatt. Ha tehát most tömeges bojkott indulna meg ezek ellen a cégek iránt, azzal saját magunk alatt vágnánkk a fát – miközben semmit nem oldunk meg a globális kereskedelmi konfliktusból.