Melyik szektorokban használják leginkább az AI-t, hol tervezik bővíteni a használatot és milyen cégeknél vannak már belső szabályozások annak használatára?
Új módszerrel nullázzák a magyarok bankszamláit: sorra tűnnek el a pénzek - aki erre rákattint, mindene odalesz
A közösségi médiában terjedő AI-videók és hamisított tartalmak nemcsak félretájékoztatnak - hanem drámaian növelik az online csalások kockázatát is. A Visa és a KiberPajzs friss kutatása szerint azok, akik valódinak hiszik az ilyen manipulált tartalmakat, háromszor nagyobb eséllyel válnak átverések áldozatává, miközben milliók változtattak már vásárlási szokásaikon a romló digitális biztonság miatt.
A mesterséges intelligencia térnyerése nemcsak új kényelmi funkciókat hoz a mindennapokba, hanem drámaian megnöveli a digitális csalások kockázatát is – derült ki a Visa és a KiberPajzs közös sajtótájékoztatóján. A kártyatársaság friss kutatása szerint aki valódinak hiszi a közösségi médiában terjedő, AI által generált hamis tartalmakat, az akár háromszor sebezhetőbbé válik az online átverésekkel szemben.
Az adatok riasztóak: a magyarok negyede ellenőrzés nélkül oszt meg tartalmakat, egyharmaduk pedig csak a címet olvassa el, mielőtt véleményt formálna. A közösségi média felhasználók közel 8%-a bevallottan semmit sem tesz online biztonsága érdekében.
Egyre könnyebb összetéveszteni a hamisat a valódival
A sajtótájékoztatón bemutatott kutatás 11 európai ország 9500 felnőtt felhasználójának adatait vizsgálta. A Visa szerint a social mediában megjelenő AI-tartalmak gyakran annyira élethűek, hogy még a gyakorlott felhasználók is bedőlnek nekik – a csalók pedig pontosan erre építenek.
Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője hangsúlyozta a kockázat gyors növekedését:
A csalók ezeket az eszközöket megtévesztésre használják, aláásva az online csatornákba vetett bizalmat. Egyre könnyebb összetéveszteni a hamisat a valódival, aminek kézzelfogható következménye a pénz-, idő- és bizalomvesztés.
Sármay szerint épp ezért fektet a Visa AI-alapú biztonsági megoldásokba és edukációba, amelyben kiemelt partner a KiberPajzs program.
A károk nemcsak pénzben mérhetők
A kutatás szerint a csalás áldozatai érzelmi stresszről, szorongásról és hatékonyságcsökkenésről számoltak be (20 százalék), tehát nem elhagyagolható a bizalomvesztés a vásárlókban. Minden harmadik érintett több mint három munkanapot veszít el az ügyintézés miatt.
A negatív élmények sokakat az online vásárlástól is eltántorítanak:
- 2,6 millió magyar változtatott a vásárlási szokásain az átverések miatt,
- 40%-uk kevesebbet vásárol online,
- és kerülik az ismeretlen márkákat vagy webshopokat, vagyis a vásárlók elfordulnak a kis- és középvállalkozásoktól.
Ez már makrogazdasági hatásokat is jelent.
AI a védelemben: kulcsfontosságú, de tudatosan kell használni
A mesterséges intelligencia ugyanakkor nemcsak veszély – hanem erős védekező eszköz is. Ezt hangsúlyozta Szabó Lajos, az NBSZ Nemzeti Kiberbiztonsági Intézetének igazgatója:
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A mesterséges intelligencia mára a kiberbiztonság meghatározó alappillérévé vált. Olyan erőforrás, amely nélkülözhetetlen a modern fenyegetésekkel szembeni hatékony fellépéshez.
Szabó szerint az automatizált elemzési és prediktív rendszerek lehetőséget adnak arra, hogy a vállalkozások és intézmények gyorsabban reagáljanak a támadásokra – feltéve, hogy tudatosan és felelősen építik be a technológiát a működésükbe.
A legnyereségesebb iparág ma a kiberbűnözés
Az eseményen mutatták be Kovács Levente és Terták Elemér új szakkönyvét is (Kiberbiztonság – kibertér), amely a digitális fenyegetések rendszerezésével és előrejelzésével segíti a szakmai és oktatási munkát.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára arra figyelmeztet:
Ma a digitalizációs vívmányok megtartása a tét. A kibertér gyors fejlődése miatt a bűnözők technológiailag ma még előnyben vannak, ezért a megelőzés szerepe felértékelődött.
Ezért írták meg a kötetet, amely átfogóan mutatja be a kiberbűnözés problémáját, és bemutatja, hogy a védekezés nem egy-egy intézmény feladata, hanem széleskörű összefogást igényel, amelynek jó példája a hazai KiberPajzs program.
A könyv egyik legfontosabb eleme a 144 szócikkből álló kiberfogalomtár, amelyet mesterséges intelligencia bevonásával állítottak össze. A rendszertan lehetővé teszi, hogy a kibercsalásokat hat különböző szempont szerint kategorizálják, így a bűnüldözők célzott csatornákat alakíthatnak ki az elkövetők felderítésére. A fogalomtár a hétköznapi felhasználók számára is hasznos segítség lehet, ráadásul elektronikus formában is elérhető lesz. Kovács szerint a kötet jogi oldalról is fontos: mivel a kibertérben a bűnelkövetők nem válogatnak, a jogrendszernek is alkalmazkodnia kell. Bízik benne, hogy az új kiadvány egyetemi tananyagként is megjelenik majd, és hozzájárul ahhoz, hogy „a kiberbűnözőket mind a rács mögött tudjuk.”
A szakértők szerint a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése miatt a kiberbiztonság többé nem technikai részletkérdés, hanem nemzetgazdasági érdek és társadalmi felelősség. A KiberPajzshoz hasonló összefogások éppen ezért létfontosságúak abban, hogy Magyarországon is fenntartható legyen a digitális bizalom és a biztonságos online környezet.
-
Nő az aggodalom a nyugdíjak körül, munkáltatóként most érdemes lépni: segít az OTP Nyugdíjpénztár! (x)
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint látványosan nőtt azok aránya Magyarországon, akik tartanak attól, hogy nyugdíjas éveikben nem lesz elegendő megtakarításuk vagy jövedelmük a megszokott életminőség fenntartásához: a nyugdíjjal kapcsolatos félelmek aránya 22-ről 27 százalékra emelkedett.








