Így lepik el fű alatt a hamis áruk a hazai boltokat is: kevés vásárló tudja, miről lehet kiszúrni őket

Az Europol tavaly októberben arról számolt be, hogy borhamisítókat állítottak elő Olaszországban, a szervezett bűnözői csoport tagjai maguk gyártotta címkékkel ellátott, kiemelt termőterületről származó, Grand Cru jelölésűnek beállított borokat értékesítettek palackonként akár 15 ezer euróért (mintegy hatmillió forint), Európa-szerte. Idén októberben, pár hete látott napvilágot az a szintén Europol-közlemény, miszerint 31 ország bűnüldöző hatóságai 1,4 millió liter, főként alkoholos italt foglaltak le világszerte, összesen 95 millió euró értékben.

A magyar borhamisítás történetében a mélypont a kilencvenes években volt, akkor a boroknak februárban is „forrt a mustjuk”, vagyis semmi közük nem volt a szőlőhöz, és a Kecel-Kiskőrös-Soltvadkert által határolt területet nemes egyszerűséggel a magyar Aranyháromszögnek hívták. (Az eredeti Aranyháromszög Mianmar, Laosz és Thaiföld területén volt megtalálható, és fénykorában a világ ópiumtermelésének 70 százalékát adta.) Napjainkra megváltoztak a dolgok, és a hamisítók célkeresztjében az oltalom alatt álló, eredet-megjelöléssel ellátott bor került. Bornak ugyan bor, szőlőből készült, csak a címkéhez képest jóval gyengébb minőségű búfelejtő. Becslések szerint egyes nyugat-európai országokban a borok 25 százaléka nem felel meg annak, amit a palack címkéje állít.

Fokozatosan javul a magyar helyzet

Annyi öröm van az ürömben, hogy Magyarországon egyre kevesebb gond van a borhamisításokkal – mondták el a Pénzcentrumnak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakértői. A borászati hatóság a forgalomba hozás előtt elvégzi a jogszabályok által előírt, szigorú adminisztratív, analitikai és érzékszervi vizsgálatokat. Ezeknek köszönhetően minden borászati termék „tétel”, a hatósági adatbázisban rendelkezik úgynevezett „ujjlenyomattal”. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy szúrópróbaszerű mintavételezéskor a laboratóriumi elemzések segítségével pontosan azonosítani lehessen az adott tétel eredetét és összetételét.

A minták analízise a Nébih akkreditált laboratóriumaiban történik, ahol a paraméterek egyezése mellett figyelembe veszik a bor érésének ciklusait - mivel a bor egy élő anyag. Továbbá, a nyomon követhetőség szigorú adminisztratív keretek között működik: a hegybírók által kiadott származási bizonyítványok, a tételes és minden borkezelést rögzítő hivatalos pincei bizonylatok révén minden tétel pontosan nyomon követhető, a szőlőterülettől a fogyasztóig.

Mindezeknek köszönhetően a hatósági ellenőrzések jelentősen visszaszorították a hamisítással megvalósított jogsértések előfordulását. Lehetővé teszik az esetlegesen feltárt hamisítások hatékony kivizsgálását, amely alapján a hatóságnak lehetősége van a jövőbeli jogsértéstől visszatartó jogkövetkezmény alkalmazására. A hatékony hatósági ellenőrzések eredményeként Magyarországon a borászati termékekkel kapcsolatban feltárt jogsértések elenyésző részét képezik a hamisítások – hangsúlyozták a Pénzcentrumnak a szakértők.

Így zajlanak a hatósági ellenőrzések

A borászati hatóság (a Nébih, valamint a vármegyei kormányhivatalok) az előállítóknál, a kereskedelemben és a vendéglátói-pari létesítményekben is folyamatosan ellenőrzi mintavételekkel a borok minőségét, azok előállításának és forgalmazásának nyomon követhetőségét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ellenőrzéseken nem csak a palackok tartalmának minőségét és a termékek kiszereléseit ellenőrzik, hanem azok kereskedelmi vagy vendéglátó ipari egységekbe történő beszállításait igazoló dokumentumait is. A hatóság a nyomon követhetőség biztosítását szolgáló dokumentumok alapján feltárja az esetleges jogsértéseket, azonosítja a jogsértésért felelős személyt, és alkalmazza a megfelelő jogkövetkezményt.

Az elmúlt évtized tekintetében elmondható, hogy a jogsértések száma csökkenő tendenciát mutat. Olyan jellegű problémák, mint például a palackon feltüntetett azonosító nem egyezik meg a ténylegesen belekerült borral, mindössze évente 2-3 esetben fordulnak elő a megvizsgált 2-3 ezer mintából. A borászati termékkel kapcsolatban jellemzően az 1990-es években megvalósított, valóban jelentős borágazati és gazdasági károkat okozó hamisítások jelentősen visszaestek, a köznyelv által hamisításnak nevezett, súlyos jogsértések tehát ma már nem feltétlenül azonosak a jogszabályok szerint hamisításnak minősülő jogsértésekkel.

A hamisítás alapvető technikai elemei

A csalók a részletekre fordított figyelemmel emelkednek ki. Nyugat-Európában az autentikusnak tűnő luxuspalackok létrehozásához nem csak a tartalomra, hanem a külső megjelenésre is maximális gondot fordítanak – erősítik meg a palya.hu szakértői is. Ennek keretében a következő módozatok vannak:

• Címke öregítése: Speciális kémiai kezelésekkel és UV-fénnyel érik el az évtizedes tárolás illúzióját. A címkéket gyakran az eredeti nyomdákban vagy azokhoz nagyon hasonló technológiával készítik.
• Kapszula manipuláció: A hőkezelés vagy a lézeres vágás lehetővé teszi a kapszula eltávolítását és visszahelyezését anélkül, hogy a gyártói pecsétek megsérülnének.
• Üveg és pecsét: A legprofibb hamisítók még az eredeti üvegpalackokat is újrahasznosítják. A palackok alján lévő gyártói pecsétek és jelölések (pontos évjárat, régió) kulcsfontosságúak, ezek hitelességét is alaposan ellenőrzik.

Ám arra is van mód, hogy egy szakember megkülönböztesse az értékes bort az értéktelen ócskaságtól – különösen, ha megfelelő felszerelés áll rendelkezésre. Legalább tucatnyi ilyen technika létezik.

• Ellenőrzik például a palack súlyát, valamint a címkepapír típusát és textúráját.
• A címkén többek között vizsgálják a vízjelek, a mikroszkopikus betűk és a csak UV-fényben látható betűk jelenlétét.
• Még a tinta kémiai összetétele is döntő lehet.
• Az is előfordul, hogy a gyártók különleges mikrochipek-kel, valamint egyedi, megfelelően kialakított dugókkal látják el értékes palackjaikat, amelyeket nem lehet összetéveszteni mással. E
• Ezen kívül a palackban lévő bor mennyiségét is mérik. Ha például egy több évtizedes üvegben túl sok van belőle, a helyzet nagyon gyanús lehet.

Érzékszervi és analitikai vizsgálatok

A paraméterek, jellemzők vizsgálata túlmutat azokon a vizsgálati módszereken, amelyek alapján a Nébih Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság a borászati termékek forgalomba hozatalt megelőző, valamint a forgalomba hozatalt követő érzékszervi, analitikai, és nyomon követhetőségi vizsgálatait végzi.

A Magyarországon forgalomba hozatalra kerülő borászati termékek – legyenek azok hazaiak, vagy az európai unió más tagállamában előállítottak, esetleg az úgynevezett harmadik országból importáltak – folyamatos ellenőrzés alatt állnak, melyek a Nébih, illetve a vármegyei kormányhivatalok hatáskörébe tartoznak.

Az ellenőrzés alá vont borászati termékeket a hatóság Referencia Laboratóriumában érzékszervi és analitikai vizsgálatnak vetik alá a szakemberek. A vizsgálatok nem csak az adott tétel érzékszervi és analitikai megfelelőségére, vagy meg nem felelőségére mutatnak rá, hanem azt is kiderül, hogy a kiszerelésen feltüntetett adattartalom megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Továbbá a nyomon követhetőséget is ellenőrzik a szakemberek.

Ezek a vizsgálatok olyan információkkal szolgálnak a hatóság számára, amelyek alapján biztonsággal megállapítható, hogy az adott tétel esetében felmerülhet-e – a hatóság hatáskörébe tartozó – jogszabálysértés gyanúja – jelezték a Pénzcentrumnak a Nébih szakértői. A borászati termékek esetében két lépcsős rendszer biztosítja a hatósági kontrollt, tekintettel arra, hogy azok a forgalomba hozatalt megelőzően is át kell essenek érzékszervi és analitikai vizsgálatokon, és csak ezek megfelelősége esetén kerülhetnek forgalomba.

A hatósági ellenőrzések érdekessége, az adott tétel forgalomba hozhatósága tekintetében a címke alapanyaga, a tinta kémiai összetétele, a palack súlya, a címkén esetlegesen szereplő vízjel stb. nem bír jogi relevanciával, tekintettel arra, hogy jogszabályok nem tartalmaznak a fentiekkel kapcsolatos előírásokat. Túl azon, hogy a hatályos jogszabályi előírásoknak való megfelelőség tekintetében nincs relevanciája a fentiek vizsgálatának, a forgalomba hozott borászati termékek mennyisége (éves szinten több tízezres nagyságrend) fizikailag is lehetetlenné tenné azt.

A legnagyobb nevű, a világ élvonalába tartozó borászatok vagyonokat érő borai esetében elképzelhetőek a fentiek szerinti biztonsági megoldások. Az ezekkel kapcsolatos vizsgálatok pedig egyedi, eseti jelleggel valósíthatók meg olyan szakemberek által, akiknek az ehhez szükséges technikai feltételek is rendelkezésükre állnak. Ez kívül esik a hatóság által jogszabályokban pontosan meghatározott hatáskörbe tartozó hatósági feladatokon – húzták alá végezetül a Pénzcentrumnak a Nébih szakértői.